Irodalmi Szemle, 2014

2014/9 - Kukorelly Endre: H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-szétiratok (Der Mensch; Vulkan; Mnemosyne. Második változat; Dichterberuf; versek)

Ott békében elvan.

Doch zürnt es draußen, gehöret der Auch eigner sich, und sinnt und ruht in Sicherer Hütte.

Csillár, kályha, ezüst ez meg az, polc, porcelán, rézkilincsek. A parketta recseg, egymáshoz koccannak a poharak.

Ne legyen padlószőnyeg. A padlószőnyeg nem jó.

Mnemosyne, második változat

Az öröm van legalul. Nem túl meleg, süppedékeny, inkább nedves, mint száraz, mégis szárazérzés. Nehezen tudsz onnan kikászálódni. Kis kapálózásféle, de nem valami ellen, vicces rúgkapálás, ahogy a vízilabdakapus tapos, amíg bírja, büntetőnél. Még tartod, még és még, csak utána kezdesz süllyedni. Akkor viszont alig tudsz visszajutni, ezért van ez

a vad kapálózás. Ein Zeichen sind wir, deutungslos. Vigyázz velem, ne törődj magadra.

DICHTERBERUF

Schicksalstag’

Itt alszik.

Ez a pohara.

Lecsöppent a kávé.

Ez ahol az előbb kenyerezett.

Ahol őt valakivel sikerült összecserélni, így megy oldalazva.

67