Irodalmi Szemle, 2014
2014/9 - BESTIÁRIUM - Kovács Flóra: Időmérés? Az idő kérdésköre a Bestiárium Transylvaniae. Az ég madaraiban (tanulmány)
BESTIÁRIUM 20 Szent Ágoston Vallomásai. Dr. Vass József fordítása. http://mek . niif.hu/04 100/04187/04187. ht m (Letöltés ideje: 2014. 07. 22.) 21 Selyem is kitér Sapré démoni- kusságára, vö.: Selyem; i. m. 121. 22 Vö. pl.: Láng: i. m. 12. Selyem nyilatkozik Sapré hatalmáról, vö.: Selyem: i. m. Sapré terveit, azok megvalósulásait Berta is jegyzi, vö.: Berta: i. m. 93. 23 Vö. ehhez: Gadamer: i. m. 97. A lány feltételezett halálának okán a rá való emlékezés a gadameri emlékezésmodellben megjelenő sokféleségre is rímel: „Olyan szálak kötötték a lányhoz, amelyek a lány halálával sem szakadtak el, mi több, most már csupán e szálak létezvén, annak fájdalmas hiányát kötözik hozzá. A hiányból gyökerező fájdalom sietve igyekezett kitölteni az űrt, s az önszeretet inklinátióin túl egy olyan alakot rajzolt képzeletébe, amely csalóka közelsége ellenére mégiscsak távol volt, és a bekerítésére tett erőfeszítésekben szüntelenül igazgatta, vezette és alakította őt, hogy ily módon segítse hozzá birtoklásához.” Láng: i. m. 147., vö.: Gadamer: i. m.; Gadamer, Hans- Georg: Költeni és gondolkodni Hölderlin Emlékezés című verse tükrében. Orosz Magdolna fordítása. In uő: A szép aktualitása. i. m. 202-227.; Orbán Gyöngyi: Mit jelent haladékot kapni? Látó, 2011/7. 81-95. 24 Sapré alakja mindenesetre utal Xénia és önnön halála kapcsán is egyfajta kettőségre, vö.: „A regényvégi egyesülés ugyanis - amelynek során Sapré báró öreg és Xénia szinte gyermeklányi teste egymásra feszítődik föl - mesz- szemenően nem erotikus jellegű: a zárlat határozottan visszautal az alkimista szimbolika korábbi felbukkanásaira. Ahogyan például a kémiai nász hatására a szürke holló átalakul ugató gyurgyalaggá, úgy változtatja át ez, az imitatio A regény Sapré és Xénia kettősében mindvégig magában hordozza az emberi tartománya kitágításának lehetőségét, így a báró vágya s cselekedete nem meglepő. Ágoston időre vonatkozó megállapításaiból kiolvashatjuk, hogy a fragmentáltságot az isteni haladja meg.20 Sapré önnön fragmentáltságából való kilépését igyekszik elérni a „szüntelenül” megszülető arc segítségével, s felismerhetőek isteni-ördögi jegyei is, amelyek alapvetések Az ég madaraiban.2' E jegyek mintegy velejárója, hogy a jövendőre való figyelmeztetést, a jövő alakítását, birtoklását képesek megjeleníteni.22 Sapré hosszan tartó fájdalma miatt - mely az istenitől idegen - nem bírhatja az isteni régió attribútumait. A Xénia iránti vágya s a lány hiánya miatti fájdalom egy individuum jegyeivel ruházza fel őt.23 Ezzel kizáratik az isteni köréből. A fragmentáltság megszüntetése csak az isteni léttel összefonva mutatkozhatna meg,24 így Sapré közelítése a daraboltság felszámolására csak kísérlet marad. Az idő daraboltságának felfüggesztését a fény nélküli, a sötétség s a „Gonosz kiáradásaként”25 sugallt föld alatti birodalomnak a lakói tapasztalják meg mintegy szembehelyezkedve a föld felszínén élőkkel: „[a] fenti világban századok teltek el, miközben a mélyben egyetlen, órákkal nem tagolt nap volt az életük.”26 Selyem Zsuzsa e világ kapcsán az időnkívüliség jegyét dekódolja: „a lány felkerüljön a föld alól, hol az időn kívül élt Péter páterrel, a földlakók emlékezetvesztett, elállatiasodott (vagy inkább elnövényiesedett? - hiszen a regényben a történelmi figurák viselkedése sem túlságosan emberi) lényei között”.27 Az idő daraboltságának mentességétől nem áll távol az idő állására összpontosító részletekből kihámozható szemlélet. Az idő „megfékezése” javarészt egy, az emberitől idegen világ területére utal: ,,[ú]gy rémlett neki, hogy évek telnek el, míg végre sikerül a hintó elé érkeznie; olyan érzése volt, hogy mindig ugyanabba a lábnyomba lép, hogy egyszerre lép előre és hátra. Állni látszott az idő”,28 „[mjintha az egymásra tapasztott tálak belsejében megállna a földi idő, s egy másik mé- rődne”.29 Láng Zsolt Az ég madarai című regénye az időhöz való emberi viszonyulásunk differenciált aspektusait 46
