Irodalmi Szemle, 2014

2014/9 - BESTIÁRIUM - Benkő Krisztián: Farkasokkal táncoló (tanulmány)

Bt st) Ari им

De a »finnugor« szó tiszteletet ébreszt benne és némi egzotikumot is társít lényemhez” (32.).

Ha felidézzük a műfajnak a Polidori-féle változat melletti másik jelentős klasszikusát, Bram Stoker Dra/cn/áját, akkor az angol regény befogadás-történetének egyik legkiválóbb esszéje, Friedrich A. Kittler írása nyomán az olvasó óhatatlanul felfigyel Szécsi Noémi könyvének egyik mondatára, melyben a narrátort könyvkiadójában foglalkoztató finn Jermák azzal indokolja második nevét, hogy a „szüleim Vámbéry Ármin munkássága iránti mély tiszteletből választották ezt a nevet” (103.). Kittler felidézi, hogy a németországi származású Vámbéry biztosan találkozott Stokerrel a regénye megírása előtt, és az eredeti Bamberger vezetéknevét azért változtatta Vám- béryre, mert az hasonlít a vámpír szóra.4 A Szécsi-regény címének értelmezése szempontjából különös jelentősége lehet annak, hogy éppen Vámbéry Ármin, a keleti utazó nyelvészeti eszmefuttatásai váltották ki az első komolyabb vitát a magyar nyelv eredetét illetően, mert a török jövevényszavak aránya alapján a divatos hun-turáni eredetmítoszt igyekezett alátámasztani, amire az egyik legelső vitairatban érkezett válasz a finnugor nyelvrokonság elméletét kifejtő Budenz József tollából.5 Ugyancsak nem elhanyagolható tényező a csuvasos nyelvek hatását (túl) értékelő Vámbéry életműve szempontjából, hogy a történeti kutatások alapján titkos ügynökként tevékenykedett az ázsiai brit gyarmatokon, amire Nádasdy Ádám pikáns módon reflektált Budenzről és a finnugor nyelvrokonságról szóló tárcájában: „Az ördög nem alszik, és nem aludt a XIX. század közepén sem. Mi van, ha a gonosz Budenz tényleg ügynök volt, mert beszervezte a Habsburg titkos- szolgálat? Végtére is nem álltunk mellette élete minden percében. Talán megszédült, kártyaadósságot csinált. Teherbe ejtett egy gyermeklányt. Levizelte a Kaiser arcképét. Zsarolással rákényszerítették, hogy a magyarok ellenségeként megalkossa a finnugor nyelvrokonság tudományos bizonyítását!”6 - fejtegeti Nádasdy a regény szatirikus stílusához hasonlóan.

A szerkezet ugyancsak izgalmas az értelmező számára, akárcsak maga a regény címe. Bár e sorok szerzője nem szakértője a vámpírirodalomnak és az ebből kibontakozó filmiparnak és tévésorozatoknak, egyértel4 Kittler, Friedrich A.: Drakula öröksége 1. Benkő Krisztián fordítása. In Irodalmi Szemle, 2014. augusztus. 68-86.

5 Lásd Vámbéry Ármin: A magyar és török-tatár nyelvekbeli szóegyezések. Pest, 1869, Atheneum. Budenz József: Egy kis viszhang Vámbéry Ármin úr válaszára vagyis „A magyarok eredete..." ez. 11. értekezésére. Budapest, 1886, Akadémiai. Sándor Klára több tanulmányt szentelt a világhálón a hun-turáni hagyomány témájának, amelyekből kiderül, hogy egészen a XX. század közepéig, a szovjet befolyás felerősödéséig a magyar irodalomban szinte mindenki idegenkedett a magyarság urál-altaji származásának feltételezésétől, még olyan szerzők is, akik (el)ismerték a finnugor nyelvrokonság hitelességét.

Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz. Élet és Irodalom, 2010. április.

27