Irodalmi Szemle, 2014

2014/9 - BESTIÁRIUM - Mojzer Anna: Egy XVII. századi macskaportréról (tanulmány)

BESTIARIUM hajzatot. Ezek után királyi kegybe simuló életében gyarmati ügyekre irányítódon figyelme és a Virginia Company kincstárnoka lett. A Southampton családot a protes­táns királynő uralkodása alatt val­lásukat félig illegalitásban gyakorló katolikusok egyik védőbástyájának tartja a történeti szakirodalom. Ezt a tételt erősíti meg a felirat is: kétségkívüli az áthallás a templo­mi freskókon és ereklyetartókon is ábrázolt Christus in vinculi, azaz Krisztus Annás házában je­lenetre. Ezeket a kegytárgyakat és festményeket Erzsébet uralkodá­sa alatt eltűntették, szerencsésebb esetben csak lemeszelték, de egy ilyen szellemű felirat egy katoli­kus hagyományokban felnőtt em­bernek hamarabb juthatott teljes természetséggel eszébe, mint egy nem efféle képi kultúrában felnőtt protestánsnak. Nem véletlen, hogy az angol szakirodalom nem is fog­lalkozik vele. 4 Hearn, Karen - Hilliard, Nico­las, London, 2005. 183. Clouet, Jean: Portrait de Margeurite d’An- goulême. Kb. 1530. Olaj, fa, 62,1 x 52,6 cm. Walters Art Gallery, Li­verpool A nő jobb kezében zöld papagájt tart, amely kitekint a képből, és ér­telmesebb az arckifejezése, mint a főszereplőnek. Navarrai Margitot, a Heptameron szerzőjét egy ölebbel festi le Fran­cois Clouet (Chantilly), a gyerek IL Henriket szintén, a leendő IX. Ká­roly pedig macskát simogat három éves korában készült portréján. Bogdán Melindának köszönöm a felfedezést és a fotókat. ' A Lovellek családi címere: három oldalnézetben ábrázolt mókus. Ezen a képen mindenesetre heraldikus megfogalmazásban látható - és rá­adásul a röntgenes átvilágítás sze­rint később festették a képre: kissé föl kellett emelni hozzá a jobb kart, és meg kellett változtatni a bal kar tartását. A szőlővesszőbe kapasz­kodó seregély (starling) pedig szójáték lehet, amely a Lovellek fordulópontjain, de mert az uralkodó kegyelméből hoz­zásimult - alkalmazkodott - az angol birodalmi-főrendi erényekhez, és nem mindig a legjelesebb festőkre bízta magát, így elkerülte mind a történészek, mind pedig a műtörténészek nagyívű elemzéseit- viszonylag jól doku­mentált személye ifjúkora múltán nem vívott ki különö­sebb figyelmet. A kép elrendezése - a nagyúr és a macska viszonya -, valamint az állat tekintete tanúskodik arról, hogy va­lóban portréról van szó. Tudomásom szerint ez az első macskaportré az európai művészetben, igaz, hogy kettős­portré, de az állat gazdájával egyenrangú félként, szemé­lyiségként, nem pedig térkitöltő elemként vagy jelentést hordozó motívumként szerepel. Az ölben tartott vagy a portretírozott által simogatott állat addig inkább techni­kai kényszermegoldás volt: a félalakos vagy ülő modellt ábrázoló portrékon a legnagyobb nehézséget a kezek „értelmes” elrendezése okozta. A macskák hiánya a kö­zépkor fennmaradt portréin leginkább arról tanúskodik, hogy a magát bármilyen formában megörökíttetni képes réteg kedvenc ölbéli állata nem elsősorban a macska, ha­nem a kutya, pontosabban az öleb és nagyon gyakran a levantei kereskedőutakon érkezett valamely kistestű ma­jomfajta volt, szemet gyönyörködtető látványosságként pedig főképp madarak, azok közül is leginkább papagá­jok szerepeltek.4 Bár Trixie esetében nem erről van szó, de meg kell je­gyeznem, hogy a korszak angol portréfestészetében nem volt ritkaság az ábrázolt személyes jelvényeiből vagy csa­ládnevéből szójátékon alapuló képi rejtvényt festeni: ilyen például Hans Holbein Hölgy mókussal címen ismert port­réja, amely a képen látható mókus és a seregély alapján valószínűleg Anne Ashbyt, Sir Francis Lovell feleségét, George Ashby pecsétőr lányát ábrázolja.5 Nem ez az egyetlen, a Stuartokhoz köthető jeles macs­kaábrázolás. Jakab anyjának, Máriának, a skótok fogság­ba vetett királynőjének egyik fő unaloműző elfoglaltsága a hímzés volt. Nem asszonyi jámborságból hímezgetett, inkább indulatosságról tanúskodó művek kerültek ki a keze alól, hímzett karikatúrák. Az egyik műve vörös macskát ábrázol, fején koronával, előtte döglött egér he­ver. A macskát Gessner Icônes Animalium című finoman kidolgozott fametszetekkel illusztrált könyvéből vette, amely először 1560-ban jelent meg és hamar népszerű­18

Next

/
Thumbnails
Contents