Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - Hizsnyai András: A 22-es határátkelő - „...helyettem én” (próza)

tében sosem látott határátkelőt közelről, annak ellenére, hogy bejárta a fél világot. Mi­után a harmadik hónap folyamán mindenkit megvert, és az elsők meg a könnyebben sérültek még nem épültek fel, csak egy ember maradt még Yaszihinnel együtt lábon, és maradt annyira csökönyös, hogy mindennap visszamenjen újabb sörökért és pofono­kért az Egérútba, és az Hamish volt, egy cardiffi kapitány a brit központból, akivel ezek után remekül kijöttek, és aki azt tanácsolta Yaszihinnek, hogy egye meg a becsületesek összes hülye, rendben lévő papírját, hogy elkeseredésükben lefeküdjenek vele.- Yaszihin azért ette meg a papírt - válaszolta Stanley a lapáthomlokú főorvos­nak -, mert őrült.- Ezt eddig is tudtuk, Stanley, az isten szerelmére! Én azt kérdeztem, mi a maga diagnózisa!- Igenis, főorvos úr! Jelentem, a diagnózisom delirium tremens.- Nem azt kérdeztem, hogy mi a maga diagnózisa, maga kurvapecér, hanem, hogy mi a maga diagnózisa Yaszihint illetően!- Jelentem, főorvos úr, nekem Yaszihint illetően delirium tremens a diagnózisom.- Vagy úgy! Igaz ez, Yaszihin? Maga hallucinál?- Nem, én papírt eszek. Stanley gyakornok hallucinál.- Maga hallucinál, Stanley?- Nem, főorvos úr, Yaszihin hallucinál, ezért eszik papírt.- Miért kell hallucinálnia ahhoz, hogy papírt egyen? Nem lehet, hogy másért eszik papírt? Tudja, Stanley, az olyan kezdő pszichiátereknél, mint maga, nagyon gyakori, hogy elhamarkodják a diagnózist és mindent a hallucinációra fognak. Tudja, nem aka­rom, hogy maga is egy legyen azok közül az orvosok közül, akik elhamarkodják a diag­nózist, Stanley! Nekem ápolnom kell a reputációmat, Stanley, és nagyon rosszat tenne neki, ha kiderülne, hogy nálunk fűre-fára rámondják a gyakornokok, hogy hallucinál. Na, most mi lenne, ha megkérdezné Yaszihint, azért eszik-e papírt, mert hallucinál?!- Igenis, főorvos úr. Yaszihin, azért eszik papírt, mert hallucinál?- Nem, azért eszem papírt, mert maga hallucinál, gyakornok úr.- Szóval maga mégiscsak hallucinál?- Szó sincs róla! - rémült meg Stanley.- De hiszen az előbb diagnosztizálta magát delirium tremensszel - vigyorgott Yaszihin. A lapáthomlokú főorvos ettől teljesen összezavarodott, megtörölte gyöngyöző la­páthomlokát köpenyének ujjával, és gyanakvón jártatta a szemét Stanley és Yaszihin között.- Most akkor melyikük hallucinál? A lapáthomlokú főorvos mestere volt a szakmájának, és mint általában a mesterek, áldozata is. Nem értette, hogy került Berlinbe, és azt sem tudta, mi a dolga, de végül is ez nem okozott semmiféle fennakadást, ugyanis mindez nem is érdekelte. A lapát­homlokú főorvost mindössze az foglalkoztatta naphosszat, hogy diagnózist állítson fel magáról és titokban kigyógyítsa magát az őrületéből, bármi is legyen az pontosan, még 66

Next

/
Thumbnails
Contents