Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - N. Tóth Anikó: „A vers élni segít” (beszélgetés Fűzfa Balázzsal)

választani azokat a rétegeket, amelyeket a tankönyvekben én eleve próbáltam felkínálni. Lesz egy főszöveg, és linkekkel kapcsolódnak hozzá azok a boxok, amelyek a könyvben is benne vannak. Hanganyag is tartozik majd hozzá. Ennek a struktúráját, arányait, színrendszerét, kódrendszerét kell a közeljövőben kitalálni.

□ Legutóbbi komoly vállalkozásod egy kerettanterv-változat kidolgozása, mely a tankönyveidhez hasonló szellemben született.- Nagy öröm volt számomra, hogy felkérést kaptam erre a munkára. A kerettan- tervet egy munkacsoport készítette, de nem titok, hogy а В változatot lényegében én csináltam. Tavaly ősszel egyébként az volt a felvetés Magyarországon, hogy csak egy kerettanterv legyen. Mivel azonban már 2002 óta kettő volt, egy irodalomtörténet-elvű és egy problémacentrikus, tematikus szerkesztésmódú, ezért még az oktatásirányítók is látták, hogy az nagyon durva visszalépés lenne, ha csak egy lenne. A végén az történt, hogy eleve kettő készült, de a bevezetés pillanatában az enyémet visszavonták. Nem is került nyilvánosságra. Ez szíven ütött, botrányhelyzet volt, hogy felkérik az embert egy munkára, megcsinálja, aztán hivatalos értesítés nélkül egyszerűen nem vezetik be. Mikor rákérdeztem, mondták, hogy egy kicsit dolgozzam át, mert az a baj, hogy nagyon hasonlít a tankönyveimre. Ezt dicséretnek kellett volna fölfognom. Mondtam is, hogy van egy kerettanterv, amelyhez kész a taneszközrendszer, van négy segédkönyv is, meg van az Irodalomtanítás a harmadik évezredben című elméleti összefoglalás. Van tehát 10-12 könyv, amit megelőz egy hatkötetes tankönyvkutatás is. Azt hittem,

ez előny, de akkor megvádoltak azzal, hogy csak azért csináltam, hogy ügyesebben eladjam a saját könyveimet. Akkor abban egyeztünk meg, hogy a kerettantervből kihúzom azokat a részeket, amelyek nagyon az én könyveimre emlékeztetnek. Ezt elfogadtam kompromisszumnak, s lett egy általam vállalható kerettanterv. Úgy kellett megcsinálnom, hogy ne csak az én tankönyveim, de más könyv is illeszkedhessen hozzá. Végül aztán mégis elfogadták a В kerettantervet is.

□ Mennyire tudott áttörni ez a radikális szemléletmód?- Nem igazán. A könyveimet ötszázas példányban veszik. Van, aki szívesen és örömmel használja, de a zöme nem szereti a többletmunkát. Az a baj, hogy a magyar oktatásügy nem lát előre, csak a következő választásig. Hogy 15-20-30 év múlva milyen kultúra és milyen irodalomoktatás lesz, ez a jelenben nagyon keveseket érdekel. Az a mentés másként típusú gondolkodás, hogy tudják, ki az a Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila még húsz év múlva is, merthogy tőlük tanulhatnak legtöbbet az élet lényegéről, ma nem társadalmi igény. Az oktatásügy a politika játszótereként mindig úgy működik, hogy ami mögött társadalmi igényt lát, azt próbálja kiteljesíteni, vagy ő maga próbálja direkt módon szabályozni. Nálunk még nincs skandináv modellre épített oktatásszabályozási rendszer, mert a hatalom, a politika azt hiszi, hogy az oktatáson keresztül befolyásolni, egyformásítani tudja az emberek gondolkodását. Az irodalom viszont arról szól, hogyan legyünk különbözőek.

□ Végül beszélnél egy kicsit A 12 legszebb magyar vers című projektedről?