Irodalmi Szemle, 2014

2014/8 - Kittler, Friedrich, A.: Drakula öröksége 1. (tanulmány, Benkő Krisztián fordítása)

27 További adatok Vámbéryről második önéletrajzában (Story of ту Struggles) találhatóak.

28 Lásd McNally/Florescu, 1972. 178.

29 Idézi: Parson Dániel: The Man Who Wrote Dracula. A Biography of Bram Stoker. London, 1975. 124.

1832-től kolerajárvány volt, amely - nem mint egyes porosz államférfiakat - Vámbéry apját is elvitte,27 és Stoker ír családja nagyon nehéz helyzetbe került. Volt egy román népmese egy másik járványról, ami során alig feltűnő harapásnyomok jelentek meg a nyakakon, ami végül hirtelen újra felkeltette az érdeklődést Vlad Tsepeç hercegnek, a Napkelet kétszínű keresztes lovagjának története iránt is. Stokernek csak össze kellett dolgoznia a történeti és a mesés részleteket, a herceget és a vámpírt, hogy megírja regényét. Minden bizonnyal Vámbéry Árminról mintázta a vámpír Drakulát.

3

A regényírás a kémkedés folytatása más eszközökkel. Ezért mindig homályban maradnak a besúgók és informátorok nevei. Vámbéry nagy szövegkorpusza kerüli a vámpírhoz hasonló szavakat;28 Stoker regénye, a szó szoros értelmében, megfordítja Vámbéry nevét, amikor csak egy bizonyos „budapesti egyetemről jött Ármin”- ként emlegeti informátorát. De mégsem olyan könnyű a kémkedők árnyát még a fantasztikus regényekből sem kitörölni. Vámbéry Ármin kiérdemelte Viktória királynőnél az „aktív”, vagyis titkosszolgálati „besúgó” rangját „a britek keleti érdekeltségének védelmében”.29 Ugyanezt a megtisztelő címet érdemli ki Jonathan Harker, Stoker fiktív megtestesítője.

Micsoda meglepetés hát, hogy már a gróffal való első találkozás előtt akut paranoia gyötri Harkert. Egy brit kémnek, aki mint brit kém információkat küld a frontra, szembe kell néznie az idegen szemmel: a vad pillantással, ügynöksége kezdetétől fogva. így az sem segít sokat, amikor az aggódó besztercei szobalányok feszületeket adnak neki, hogy Malocchio ellen védekezzen. A kém szívesebben támaszkodik modernebb elhárítási technikákra: akárcsak Vámbéry, aki ázsiai úti jegyzeteit először magyarul rótta, majd másodszor csalóka dervisköntösbe bújtatta, Harker útinaplóját mindvégig gyorsírással írja. Ezért a gróf szeme, bármennyire is kivörösödik éjszakánként, a sztenográfiát nem tudja elolvasni. A képze-