Irodalmi Szemle, 2014

2014/8 - Molnár Miklós: Egy mondat a hülyeségről (próza)

- embernek, állatnak, növénynek, vagy ha más nincs kéznél, saját maguknak - ártanak, ahánynak csak bírnak.

Ambrose Bierce Ördögszótárának ’hülye címszava nyomban fején találja a szöget, mihelyt ’normopatá’-ra cseréljük, ekként tárva napvilágra azt a létező hatalmak által minden módon titkolt és tilalmazott tényt, hogy valójában az a hülye, aki normális: „Normopata/n A minden emberi dolgot befolyásoló és eldöntő hatalmas és erős törzs tagja. A normopaták tevékenysége nem korlátozódik a gondolkodás vagy a cselekvés valamely területére, hanem az egészet áthatja és irányítja. Mindenben övék az utolsó szó; döntéseik megfellebbezhetetlenek. Ők diktálják az ízlést és a divatot, szabják meg a beszéd korlátáit, és cövekelik ki a viselkedés határait.” Vagy ahogy Constantin von Barlowen írja A clown - A csetlés-botlás fenomenológiája című művében: „A társadalom nagyhangúan megszabja, mi számítson normálisnak, és a kisebbséget villámgyorsan abnormálisnak minősíti, hogy szavatolja magának a többség agresszív »normalitását«.”

Az ég és összes istenei óvjanak meg bennünket a normopaták nyilaitól! Ne akarjunk normálisak lenni, mert akkor nekünk annyi. „Az igazi egészséggel - írja R. D. Laing - így vagy úgy velejár a normális egonak, vagyis annak a hamis énnek a szertefoszlása, amely minden ízében alkalmazkodott elidegenedett társadalmi valóságunkhoz.”

Másrészt viszont a ’hülye’ szinonimáinak féktelen burjánzásában lehetetlen meg nem látnunk annak tünetét és leképezését, hogy az emberiség rohamosan hülyül, mégpedig terv és menetrend szerint. Mert aki nem tudná, azzal ezúton tudatjuk, hogy globális tervgazdálkodás folyik, tervgazdálkodás a köbön: az emberiség gazdái többek közt a tudományos szocializmusból is leszűrt gyakorlati irányelvek szerint ga(rá)zdálkodnak velünk, alájuk gyűrt rabszolgák milliárdjaival (az összeesküvés nem elmélet, hanem gyakorlat).

Ahogy Dr. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem genetikusa is megállapította egy nemrég közzétett tanulmányában, a televízió és a tömegbutító média, a mobiltelefon, a génpiszkált, vegyszerekkel - nátrium-glutamáttal, aszpartámmal és egyéb mérgekkel - telített, nanorészecskékkel „dúsított” élelmiszerek és italok, a fluoridos ivóvíz és fogpaszta, az egyre irdatlanabb elektroszmog, a szőnyegbombázás-szerűen ránk szórt vegyi permet meg sok minden más (fogamzásgátló szerek, higanyt tartalmazó fogtömések, az allopatikus gyógyászat farmakológiai kutyulmányai, ilyen-olyan „védőoltások”, mérgező műanyagok, a nagyiparrá fejlesztett abortuszok, a nukleáris sugárártalmak stb., stb.) mutációkat hoztak létre az emberi génállományban, fajunk szellemi és fizikai képességei emiatt hanyatlanak.

A modern technika még ideig-óráig elleplezi, hogy lágyul az agyunk. Hovatovább kötelező hülyének lenni. Elég, ha csak a mobilidióták millióira utalunk: ők már a végső elhü- lyülés állapotában leledznek. Úgy elszaporodtak az idióták, hogy szükség is van az imént fölsorolt tenger sok szinonimára. Sok hülye, sok szinonima. Régóta nem működik már a természetes kiválasztás, vagyis hogy csak a legéletrevalóbb egyedek maradnak életben. „Ha hirtelen közénk csöppenne egy átlagos athéni polgár időszámításunk előtt 1000-ből- írja Crabtree professzor -, munkatársaink és ismerőseink között ő számítana a legragyogóbb koponyának, kitűnne remek memóriájával, eszméinek sokaságával, a fontos kérdések kristálytiszta fölfogásával.”