Irodalmi Szemle, 2014
2014/8 - NÉV-ÉRTÉK - Németh Zoltán: Az álnév mint álnév (tanulmány)
NÉV-ÉRTÉK 10 „Sabine Leutheusser-Schnar- renberger egyértelműen kiállt az álnevek és az anonim szörfölés mellett. Álláspontja szerint ennek bele kell férnie a jogállamiságba. A politikus szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy anonim módon jelenjen meg a világhálón. »Nagyon sok jó oka van annak, hogy egyes felhasználók miért használnak az interneten álneveket vagy miért szörfölnek névtelenül. Egy esetleges tiltás elsősorban a kisebbségeket, a félelemben élőket és a gyengéket érintené, azokat az embereket, akiknek a legfontosabb az álnevek alkalmazása, és akiket a társadalom a leginkább kirekeszt. Köztük vannak a visszaélések áldozatai, a politikai aktivisták, a betegek, a különleges szexuális irányultsággal rendelkező személyek, a gyermekek és a fiatalok. De akár a tanárok is, akik nem hajlandók elfogadni a diákok osztályzásait vagy azok a nők, akik meg akarják védeni magukat az online zaklatásoktól. Ők szintén álneveket használnak« - jelentette ki az igazságügy-miniszter” (sg.hu 2012). világhálón használt álnevek és a névtelenség etikai kérdéseket is felvetnek, s mindez a szabad, demokratikus véleménynyilvánítás körül zajló viták kereszttüzébe került.10 Az álnévhasználat sok esetben egészen más tétek mentén jön létre, például a komolyság látszatát próbálja kelteni, mint annak az újságíró-szerkesztőnek az esetében, „aki saját nevének húszféle variációjával akarta a népes szerzőgárda látszatát kelteni” (Sz. Debreczeni 1992, 10). Az álnevesség és anonimitás jelenségeinek minden szépirodalmi korszakban vannak általános és egyedi vonásai. A már említett rejtőzködés, a tiltott tevékenységtől és a leleplezéstől való félelem ilyen általános vonás, amely az ókortól egészen napjainkig tetten érhető. Ez egyes korszakok azonban rengeteg speciális lehetőséget, az álnévhasználatnak és a névtelenségnek az adott korra jellemző egyedi lehetőségeit termelik ki. 11.5. Az ÁLNÉV MINT NEMI KÉNYSZER Főként a XIX. századra jellemző, illetve azokra a korszakokra, társadalmakra, amelyekben a nőktől elvitatták a szerzőséghez való jogot, így a női szerzők kénytelenek voltak férfinéven alkotni (George Sand). 11.6. A NÉVTELENSÉG MINT AZ ÍRÓI DICSŐSÉG ÉS HALHATATLANSÁG ELUTASÍTÁSA A középkori irodalmi anonimitás közismert eseteiről van szó, amikor az alkotó nem saját, hanem Isten dicsőségére alkot (Anonymus). 11.7. AZ ÁLNÉV ÉS A NÉVTELENSÉG MINT AZ Új MÉDIA JELENSÉGEI Az új médiával kapcsolatos névtelenség és álnevesség a virtualitás és a virtuális identitás tétjei mentén szerveződik. Spiegelmann Laura és blogja, Centauri és honlapja, Petrence Sándor és mások az új média eszközeivel, illetve rendkívül tudatos marketinggel hozták létre önmagukat - megosztva az álnévvel kapcsolatos híreket, köteteikről szóló kritikákat, illetve Petrence Sándor esetében magára az álnév lelepleződésére is felhívva a figyelmet. Mindhárom esetben a titok és a beteljesülés ígéretével játszik el a mediális felületen az álnév, amely 24
