Irodalmi Szemle, 2014

2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Fekete I. Alfonz: A csodálatos bérház (Szécsi Noémi Mandragora utca 7. című kötetéről)

HOL VOLT, HOL NEM VOLT

4 Szécsi Noémi: Mandragora utca 7. 12.

5 Maár Judit: A fantasztikus irodalom. 160.

6 Szécsi Noémi: Mandragora utca 7. 35.

7 Maár Judit: A fantasztikus irodalom. 151.

hogy eltévedtünk egy kihalt kísértetkastélyban, és egy borzongató fuvallat eloltotta a fáklyánkat!”4 Tehát mind a felső narratív szinteken, mind pedig a mélystruktúrában az író elkezdi működtetni a fantasztikum jellegzetességeit. A narratíva további elemzése Maár Judit mély- struktúrára vonatkozó elméletét követi.5 Az első esemény a Halloween-buli, ahol az írói szándék szerint, az olvasói elvárásokkal egyetértésben, a túlvilág lényei elvegyülnek az általunk ismert világéival. Ahogy Ida magyarázza Tamarának a Halloween-bulit: „Hát az egy olyan jelmezbál. [... ] senki sem királylánynak vagy supermannak öltözik, hanem mindenki szörnynek. [...] Boszorkánynak, vámpírnak, varázslónak, zombinak, ilyesminek.”6 A második esemény a Dédivel való találkozás. Itt lezárul a Halloween- buli okozta trauma, amit elsődlegesen az idegen férfi lúd- lába okozott, az idős hölgy megosztja a ház történetét a főhősnőkkel, további látogatásaik folyamán pedig mindent megkapnak, amire a végső ütközetben szükségük lesz - a végső állapot az apa hazatérése. Ahogy a mélystruktúrában beáll a rend, úgy a felső narratív szint is nyugvópontra jut. Ida édesapjának hazatértével megérkezik a Rend a kislány életébe, egyúttal mintegy kétségessé téve a korábban, a Zűrzavarban megtörtént csodás dolgokat.

A fantasztikum ellentmondásossága tehát nemcsak a narratívában jelenik meg, hanem érzékelhető a karakterek szintjén is. A jó és a rossz egyértelmű és világos kettéválasztása problematikus, ezért a határátlépés lehetősége adott. Ilyen határsértő Tamara, aki a társadalmi szabályoknak (az iskola és a szülők által lefektetett regulák) fity- tyet hányó, másokat bajba keverő (a beteg Ida kirángatása az ágyból, majd ösztönzése a szülői ház elhagyására, hogy megnézhessék, ki lakik a földszint egyben), ugyanakkor a fabula szempontjából fontos előrehajtó tulajdonsággal rendelkezik, a kíváncsisággal. Ugyancsak ilyen ingatag a két lány viszonya az általuk kedvelt fiúkhoz, Danihoz és Attilához. Egyrészről rettentően ellenszenvesnek találják őket, erre különösen jó példa a pótmamanéni, Tündi néni szerelemmagyarázatára érkező válasz a nyolcadik fejezetben, másrészről pedig időről időre ott sündörögnek körülöttük, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ida gyakori egyedülléte felerősíti félelemérzetét, ami „a fantasztikus élmény kialakulásának legkedvezőbb talaja”.7

A történet vázát egy nyomozás adja, aminek középpontjában maga a bérház áll. A lányok detektívmunká74