Irodalmi Szemle, 2014

2014/7 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Forgács Miklós - Szászi Zoltán: Az égig érő fa (mesedráma)

HOL VOLT. HOL. NEM VOLT Jaj de nagyon Büdös kegyed, Körüldongják Mind a legyek! Viszlek, viszlek, Kaptatok, A bűztől ájulok! Súlyod karom szakasztja, Tovább én már nem bírlak, Földhöz váglak, itt hagylak! Csikó: Végre átléptük a határt. Akkor most pattanj föl a hátamra, vágtatunk Etelkáért! XIII. Boldogság (Ukkmukkfukk oda is érnek a Sárkány birodalmába, Etelka annyira megdöbben, hogy már meg sem lepődik) Kanász: Ölelj meg, Etelkám, eljöttem ám érted! Etelka: János, te Jánoska, vártalak már annyira! Sárkány: Sárkány lova: Sárkány: Sárkány lova: Sárkány: Sárkány lova: Sárkány: SÁRKÁNY lova: Sárkány: SÁRKÁNY lova: Sárkány: SÁRKÁNY lova: Sárkány: Szárnyaló dal Siklunk, futunk, repülünk, felfelé szárnyalunk, lebegünk, tekerünk, bámulunk! Nincs tavaszunk, se telünk! Van helyette Etelünk! De csodás, de csodás, A táj csak egy látomás. Hinnye, te lónak álcázott átokfajzat, megkérdezzem tőled, mi a bajod? Felőlem... Belekezdjek a szapulásodba? Éntőlem... Csipkedhetném magam? Teljesen mindegy... Csak nem viszik a feleségemet? De bizony... Nem gond, ha nem értem, az hogyan lehetséges? Nekem nem... Megszerezte a nálad is gyorsabb vasderest? Hát ez az... Akkor meg mire vársz? 41

Next

/
Thumbnails
Contents