Irodalmi Szemle, 2014

2014/6 - FELVIDÉKI KÖDLOVAGOK - Csehy Zoltán: Walt Whitman Szlovenszkón és Szíriában (tanulmány)

' Barta Lajos: Magyar író meghal Szíriában. Nyugat 1935, 1. szám, 1.68. 5 Jarnó József: Oknyomozó világ- történet. Nyugat 1926, 17. szám, 11. 374. 6 Vö. pl.: Illés Endre: A gyár. Jarnó József regénye. Nyugat 1930, 3. szám, I. 225-226. 7 Fábry Zoltán: Jarnó József. In uő: Összegyűjtött írásai IV. Bratislava, 1983, Madách. 87-88. 8 Csanda Sándor: Első nemzedék. Bratislava, 1982, Madách. 199— 202. Jarnó József Budapesten született 1904-ben, a Tanács- köztársaság bukása után Csehszlovákiába került és aktí­van bekapcsolódott az ottani irodalmi életbe. 1934-ben halt meg Bejrutban egy szolgálati útja során. „Magyar író, aki kereskedelmi útra megy Szíriába és ott meghal, - három adottság, mely jelzi, hogy nem rendes menetű dolgokról van szó. Beyruthi orvosok szerint Jarnó József az ottani kórházban tüdőtályogban halt meg, és a maguk tudománya szerint igazuk is van. A magyar valóságok szerint azonban Jarnó pályaeltolódásban halt meg” - írta Barta Lajos a Nyugat hasábjain 1935-ben a harmincéve­sen elhunyt Jarnó Józsefről szóló nekrológjában, majd így összegezte Jarnó jelentőségét: „A hiány, mely halála által előáll, nagyobb, mint amennyit alkotásainak köz­vetlen potenciája kitesz. Mert az itteni, magamagára ta­lálni akaró magyarságban már pusztán az erő és iránya is jelent valamit. Maradiság és előrejutás egymás ellen való feszülésében az egyirányú erők mennyisége dönti el a jövőt. Jarnó halála nemcsak megírásra várt könyve­inek elmaradását jelenti, de azt a hiányt is, mely e jövőért való viaskodásban előállt. Szép, egészséges, jóra törekvő író veszett el...”4 Noha 1926-ban jelent meg Jarnó-vers is a Nyugatban,5 elsősorban (közepes) prózaíróként tartották számon,6 s ez a megítélés később sem változott. Fábry Zoltán 1934-es nekrológja a dogmatikus mar­xizmus szélsőséges példája, melyben a „Mannesmann- Koburg-művek” alkalmazottjaként tevékeny Jarnót a ka­pitalista tőke kiszolgálójaként villantja fel, akinek a helye sokkal inkább az épp akkor zajló moszkvai írókongresz- szuson lenne, a „világ legelső” írói között. Jarnó szerinte „gyerekies tájékozatlansága” folytán „bármely szellempo­litikai irány” kiszolgálására kész volt, s épp ez a sebezhe­tőség okozza, hogy folyamatosan két világ közt mozgott. Ugyanakkor, szögezi le Fábry, „a szociális ébredés és kultúrhaladás ügyét szolgálta, s ezzel a becsületes törek­vésével közvetve a proletár kultúrpolitika kifejlődésére is hatott Szlovenszkón”.7 Csanda Sándor a maga ugyancsak marxista hori­zontjából természetesen a baloldali publicisztikára és a szociografikus prózára helyezte a hangsúlyt, Jarnó líráját pedig jelentéktelennek, az Ady-epigonizmus egyik alak- változatának tartotta.8 Kétségtelenül, kivált a gyengébb Jarnó-szövegekben jelen van Ady hatása, sőt Jarnó Ady­24

Next

/
Thumbnails
Contents