Irodalmi Szemle, 2014

2014/6 - Grendel Lajos: Demeter bácsi nyári barátsága Wellerrel (novella)

egy idő után. Ezerkilencszázhatvannyolcban szép augusztus volt, és Demeter bácsi és Weller gyakran kirándultak a hegyekbe. Mert úgy mondták, hogy a hegyekbe megyünk, ami tulajdonképpen csak egy pici dombocskát jelentett, tele akácfával és dús lombú nyárfával. Egyszer-kétszer megfürödtek a Garamban, ahol az éles kanyart vett Nagyod felé. Napokig nem esett az eső, az ég olyan derült volt, mintha örökké derült lett volna, s odaragasztották volna a fecskéket, amelyek a magasban apró pontoknak tűntek, csak a jellegzetes szárnycsapásaikból tudta az ember, hogy ezek fecskék, és nem pacsirták.- Hosszú nyár lesz - mondta Demeter bácsi, mert jó orra volt az időjárási viszonyok megfigyelésére. Meg hát a tapasztalat, az tényleg a tapasztalat. Weller fiatalabb volt, nem volt kedve elrontani Demeter bácsi jókedvét.

Még három nap volt hátra az invázióig. Eszükbe sem jutott, hogy invázió lesz. A hosszú nyár előbbre való volt, mondhatni, nem volt katona vagy ezredes, aki elrontsa. Együtt nézték a füvet, ahogy nő, és eszükbe sem jutott, hogy az továbbra is nőni fog a megszállás után. A megszállás nem érintette a füvet. Se a fát. Sem a gilisztát a kertben, sem a Bodri kutyát az udvarban. De közvetve érintette Demeter bácsit és Wellert. Mindketten rövid idő alatt megöregedtek, Wellert negyvenkét éves korában elvitte a rák, Demeter bácsit pedig idő előtt nyugdíjazták. Mégsem nősült meg, viszont ekkor kapott rá a méhészetre, és hosszú élete során csak a mé- hekről volt hajlandó beszélni. Húsz év múlva, a kommunizmus bukása után is. Akkor olyan öreg volt már, hogy szakavatottan csakis a méhekről tudott beszélni. Aranyat ért minden szava.

A f f i c hl

Mïgvat Pl. !. .. 1 i Ság Л Budape st

a MAGYARORSZÁG 1956-2006, giclee print, 100 x 70 cm, 2006

□ MAGYAR PLAKÁT TÁRSASÁG, szerigráfia, 100 x 70 cm, 2004