Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - Szerzőink
E SZAMUNKBAN „Miért ilyen boldogtalan a lányunk? - emelte fel hangját az anyja, és egy ideig hangosan sírtak. Könnyeik záporán át még a fénylő hold is oly magányosnak tűnt. Szomorú este volt, a vázában a szuszuki fejei is búsan bólogattak: Inoszuke a ház mögötti töltésen szedte őket.” Higucsi Icsijó: A tizenharmadik éjszaka (Nyeste Zsolt fordítása) „Ma is megvan az a magas irodalmi nyelv, nem is akármilyen szinten szerintem, amit érdemes lenne olvasni. Ha másra nem, az olvasás arra jó, hogy megtanítson bennünket beszélni. Hogy legyenek szavaink azokra a helyzetekre, amelyekben élünk. Hogy várunk egy zebrán, hogy bemegyünk a kórházba, vagy épp valakit meg szeretnénk szólítani, hódítani. Vagy ha trauma ér minket, akkor hirtelen elakad, nem lesznek szavaink, csak valami régi olvasmányélmények derengenek, azok meg már nem jók. Mint ahogy frissítjük a gépeinket, laptopjainkat, mobiljainkat, okostelefonjainkat, így kellene a nyelvet is frissíteni. De ezt csak könyvekből lehet letölteni.” Mizser Attila (N. Tóth Anikó beszélgetése Tőzsér Árpáddal, Grendel Lajossal és Mizser Attilával)
