Irodalmi Szemle, 2014

2014/5 - Higucsi Icsijó: A tizenharmadik éjszaka (novella, Nyeste Zsolt fordítása)

Amikor Oszeki ezt meghallotta, megrémült. El sem tudta képzelni, mi történhetett.- Uram, kétségbe ejt, ha ilyeneket mond. Sietek! Szívesen fizetek akár többet is, de kérem, igyekezzen! Különben is, egy ilyen elhagyatott helyen nem találok másik kocsit. A szívbajt hozza az emberre! Ne tréfáljon, menjen már! - kérte kissé remegve.- Nem kell többet fizetnie, arra kértem, hogy szálljon ki. Már nem tudom tovább húzni.- Talán rosszul van? De akkor miért hozott el engem idáig? És most azt mondja, hogy sajnálja, de elfáradt! - Oszeki egy kis erőt vitt a hangjába, úgy dorgálta a riksást.- Elnézést, de már amúgy sem bírnám tovább - emelte fel a férfi a lámpást, és távolabb lépett.- Micsoda egy önző riksás maga! Ha már a megbeszélt helyig nem is, az is elég, ha legalább odáig elvisz, ahol találok egy másik kocsit. Legalább a Hirokódzsiig vigyen el! - kérte a nő kedvesen, hogy rábeszélje.- Ó, látom, ön egy fiatal hölgy... Bizonyára megrémült, hogy egy ilyen elhagyatott helyen akartam kitenni. Ez igazán nem volt szép tőlem. Akkor hát elviszem. Elnézését kérem, hogy megijesztettem. - A riksás nem tűnt rossz embernek, és amikor visszatette a lámpást, Oszeki idegessége is csillapodott végre. Megnézte a kocsis arcát. Huszonöt-huszonhat éves, sötét bőrű, csontsovány fiatalember volt. „Ki lehet ő? Kire hasonlít?” Amikor a férfi a holdfény felé fordította az arcát, már a neve is a nyelvén volt Oszekinek.- Te vagy az? - kérdezte önkéntelenül.- He? - fordult meg a férfi.- Igen, te vagy az! Csak nem felejtettél el engem? - Oszeki megcsúszott, amikor kiszállt a riksából.- Te vagy az, Szaitó Oszeki? Szörnyen nézhetek ki. Nincs hátul szemem, így nem tudhattam, hogy te vagy az. De a hangodról fel kellett volna ismerjelek. Borzasztó egy semmirekellő lett belőlem - hajtotta le a fejét szégyenkezve.

Oszeki tetőtől talpig végigmérte.- Dehogy is! Ha az utcán sétálva találkozunk, bizonyára nem ismerlek meg. Egészen eddig azt hittem, hogy csak egy ismeretlen riksás vagy. Természetes, hogy te sem tudtad, ki vagyok. Bocsáss meg, hogy nem ismertelek fel. Mióta csinálod ezt a munkát? Ugye nem árt meg neked? Hallottam, hogy a nagynénéd elköltözött vidékre, és ott