Irodalmi Szemle, 2014

2014/4 - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Szathmári Sándor Kazohinia című regényéről (esszé)

két járja körül, a filozófiai kérdéseket, melyek nélkül animális az élet. Ez különbözteti meg a regényt mások sci-fi történeteitől. Mit tesz Isten: sem a fasisztáknak, sem a kommunistáknak nem tetszett a történet (és szerintem a népieknek és az urbánusoknak sem). Az irodalomkritika pedig bölcsen jelentéktelenné teszi. Mivel csupán játékról van itt szó. A játék pedig olyasmi, mint a Rubik-kocka. Ha megcsinálom, többé nem érdekel. De ezúttal egy érdekes dologról is szó van. Mert a Kazohinia továbbra is érdekelni fogja az olvasót, ez a

nagy bravúrja. A regény 1941-ben jelent meg, és öt kiadást ért meg, ráadásul hangoskönyvet is készítettek belőle. Az irodalomtudomány az esetek 90%-ában utat mutat az olvasónak, és ez nagyon helyes. De van 10%, amelyben az irodalom mutatja az utat az irodalomtudománynak, vagyis az irodalmi mű felülbírálja az irodalomtudomány által szentesített kánont. (Ez az irodalomtudománynak nem nagyon tetszik, de hát Istenem, még az irodalomtudomány is változik. Nem leszünk türelmetlenek, várjuk csak ki a végét.)