Irodalmi Szemle, 2014
2014/4 - Soóky László: Harcos békeidők (dráma)
II. lány: (sikoltva) Vigyázat! Jön a Talapka csendőr! (Mindenki megmerevedik, a tánc, a dalolás megszakad. Kerékpáron érkezik Talapka csendőr, a biciklin zümmög a dinamó, felökleli Finta urat, ő maga is elhasal) Finta úr: Szervusz, nagypapa. Látod, el vagyok ütve. Bócéros ez a Talapka csendőr, mondhatom. Amúgy meg hideg van e tájban, fűtenem kell, ha kell, ha nem. Ki venné a szívére, ha felfáznának a szüzek, igaz? Vagy nem igaz? Nagypapa: Fázzanak, ha akarnak! Minek vetkőztek le? Ki mondta nekik? Mondta nekik valaki? Azt mondták, hogy danoljak, nekik meg mindjárt forró lett a bugyi! Más dolgom van. Ki kell vágnom ezt a fát. Talapka csendőr: (hasalva) Mit csinálsz itten, te Finta?! Megbüntetlek, mint a pinty. Finta úr: Sumákolok csendesen, csendbiztos úr, amúgy meg jó hely ez, leskelődésre éppen alkalmatos. (Bielokosztolszky úr megint rázendít, mindenki megint táncol, Finta úr füstöl, Talapka csendőr vallatja a vodkás üveget, nagypapa hevületteljesen énekel) Nagypapa: (hevületteljes ének) Gyere, te gyönyörű, most jöjj, Csókold a mérget a számra, Szemeddel takarj be engem, Készülődj ingtépő nászra. Egyszerre mindenki: (dal) Gyere, te gyönyörű, most jöjj, Jöjj hozzám télfehér gyászban, Jégcsapra tűzd fel a szívem, Magasra emeld, hogy lássam. (A lányok tánc közben minden bizonnyal [le-jvetkeznek, ha mégsem, akkor nagypapával együtt mindannyian nagyon csalódottak lennénk) Nagypapa: (dal) Itt is és ott is a semmi, Kovácsolt láncra van fűzve, Számba dugott hüvelykujjal, Fekszem az eleven tűzre. (A dal és a harmonikaszó elhal, a csapat valószínűleg mégis tovább táncol valami folytonos ritmusra, míg a tájra rá nem borul a sötétség. Dolguk végeztével pakolnak a sírásók is) Vége az első résznek MÁSODIK RÉSZ IV. JELENET (Nagypapa áll a táj kellős közepén, kaszakővel élezi a baltáját, körbejárja áfát, akár a biliárdjátékos az asztalt, vagy a faszobrász a farönköt. Virágos sírjából előbújik Bicskás) Bicskás: Hé, nagypapa, hé! Nagypapa: Akarsz egy frászt, kölök?! Láthatod, hogy vágom a fát, láthatod, hogy most éppen pihenek. Köszörülöm a baltát, úgy pihenek.
