Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Richard Dawkins újrafelfedezése (beszélgetés Richard Dawkinsszal, Kelemen László fordítása)

vagy a létezésünkkel kapcsolatos olyan lenyűgöző tényekkel, mint például az, hogy hány véredény van a szervezetünkben. Úgy érzem, hogy ha kitessékeljük a gyermekeink életéből a Mikulást, azzal nem fosztjuk meg őket a gyermekkor varázsától. Persze nem arra gondolok, hogy leülünk, és közöljük velük, hogy Mikulás márpedig nem létezik. Inkább úgy fognék hozzá, hogy gondolkozzunk el róla egy játék keretei között. A csodák értékét valamiképpen csökkenti, hogy egyszerűen azért működnek, mert csodák.

□ A könyvben szó van arról a szenvedésről, amelyet iskoláskorában a társai okoztak önnek, és ami érezhetően megviselte önt. Miért véli mégis úgy, hogy a kisgyerekeket ki lehet tenni ilyesminek?- Mindenkit elborzaszt, hogy a Gestapo vagy a koncentrációs táborok verőlegényei mennyire kegyetlenek voltak. Felnőttként a gonoszságot sokkal jobban átérezzük, pedig már gyermekkorban találkoztunk vele. A gyerekek mindennapjainak úgyszólván része, hogy bántják egymást - vagy az én esetemben az, hogy nem hagyták abba a zaklatásomat. A gyermeki gonoszság engem is elborzaszt, csakúgy, mint megjelenése William Golding regényében, A legyek urában. Szerintem Golding egy olyan primitív állapotot akart érzékeltetni, amelyhez gyermekkorban természetes a visszatérés, és amelyből megfelelő neveléssel kell a kicsiket kivezetni. A Gestapo tagjai és a hasonló emberek vagy nem hagyták maguk mögött ezt az állapotot, vagy visz- szatértek hozzá.

□ Sokak szerint azzal, hogy ön Az önző génben megalkotta a „mém” szót, az egyetemes emberi kultúrát akarta gazdagítani. Mi erről a véleménye?

KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ- Ezt a feltételezést mindig határozottan elutasítom. A mémekkel csak azt akartam szemléltetni, hogy noha a természetes kiválasztódás a DNS-től függ, a DNS-t valójában más is helyettesítheti - mondjuk, a Marson ez lehetne egy, a DNS-sel ekvivalens más vegyület. Ezt a gondolatot szerettem volna néhány ismerős példa felsorolásával illusztrálni, de az egyetemes kultúrára egyáltalán nem gondoltam. Aztán úgy adódott, hogy másoknak is megtetszett a mérnek koncepciója, amihez sok szerencsét kívánok. Egyébként tetszik, hogy használják.

□ A természetes kiválasztódás gépies, tervszerűtlen jelenség, amely csak véletlenszerű rövid távú előnyöket idéz elő. Ön szerint az ennek a folyamatnak túl sok pozitívumot tulajdonító optimista nézet azért vonzó az emberek számára, mert agyunk előrelátó, de ez már a vágyálom kategóriájába tartozik. Kifejtené ezt bővebben is?- A természetes kiválasztódás nem biztosít hosszú távú előnyöket, ám az agyunk képes rá, hogy előre lássa bizonyos történések következményeit. Ezeknek látszólag ideiglenes rövid távú pozitív hatásai lehetnek, azonban hosszú távon negatívak. Gyakran gondolkozunk el az emberiség jövőjén, amelyben rengeteg veszélyt látunk. Hadd mondjak egy példát: ha nem változik a mostani helyzet, akkor húsz év múlva nem lesznek a Földön esőerdők. Ez az előrelátás lehet az egyik meghatározó eleme az agy evolúciójának. A természetes kiválasztódás nem képes ilyesmire. Ha az esőerdők kiirtása kedvez az egyedi fennmaradásnak és reprodukciónak, akkor ez történik meg. Az evolúció ebbe az irányba zajlik, és a természetes kiválasztódás is ennek kedvez. Az agyunk azonban jó előre tudhatja, hogy ha a természetes kivá5