Irodalmi Szemle, 2014

2014/2 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Féjja Sándor: Némi örökkévalóság (Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című animációs filmjéről)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

filmben drámai erővel egyesül a humor és a tragikum.” A rendező teremtette olyan figurák is sorra megjelennek a cselekményben, akik nem szerepelnek az eredeti szépírásban. A novellabeli Erdélyben élő 60 éves, 12 gyermekes (7 fiú, 5 leány) örmény Asbey Miklós művészeti általánosítás révén született meg: montázsszemélyiséggé lényegült át a rajzfilmben (hangja: Hollósi Frigyes). Általa pillanthatunk be emberi sorsfordulódba. Ami itt az elmúlás, a halál. Miidós hogyan is érkezhetett volna meg időben temetésére, ha a tetemét szállító furgont már-már lebír- hatatlan hótömeg ejtette foglyul? Amikor végre megérkezett koporsójában, hálószobába vitték őt, elhelyezték a ravatalon. Titokban. Miért? Asbey özvegye (hangja: Margitai Ági) nem akarta megzavarni összesereglett vendégségét: „Hadd szórakozzanak! Ugye, neked is így tetszik, drága egyetlenem?” - mondja halott férjének az asszony a novella utolsó mondataként. A jókedvű örmény elbúcsúztatására összegyűlt, ravatalát nem látó vendégsereg mégis - Kosztolányi Dezsővel szólva - tudta, velünk együtt tudja róla: „és szőtte álmát, mint színes fonált: / a homlokán fel tündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy” (Halotti beszéd, 1933). Emberi lény(eg)ét tekintve csak ő volt, csakis ő lehetett ilyen: kizárólagos, egyszeri, megismételhetetlen egyediség. Ugyanakkor társentitás. Mint a magunk nemében bármelyikünk. Akár késni fogunk, ha majd eljött az időnk, akár nem...

Befejező jelenet: széttárt karokkal, félhomályos hálószoba ablakán beszűrődő ellenfényben fehérharisnyás kisleány táncol (távolba tekint?). Már-már mesei látvány ez: nekünk háttal lebeg, mozgása lassított, piros kisszoknyája meg-meglibben. A Kr. u.-i háromszázas évekből való örmény altatódal kíséri a záróképeket.

A Kecskemétfilm figyelmét Nemeskürty István (ő vallja: „A film nem múlandó”) hívta fel Hunyady Sándor novelláira. Annyira megtetszett az egyik (címe azonos a filmével) a rendezőnek, hogy terepkutatásba kezdett: olyan erdélyi helyszíneken járt, nézett körül, ahol korábban örmény közösségek éltek. Kilenc éven át tartott A jókedvű... megvalósításának kálváriája (gyártásvezető: Vécsy Veronika). Képes forgatókönyvével mindössze negyedév alatt lett kész a tervező-rendező (2004). Storyboardját (655 rajz) Grand Prix-vel jutalmazta az Annecy Filmfesztivál (2005). A forgatási teendőket akadályozván: a szükséges anyagiak hiányát gyakran „stoptáblás” stációk jelezték. Hosszú előkészítés (2005- 2010) előzte hát meg a filmkészítés aktív időszakát (2010-2013). Persze hogy Turbucz Erika gyártási összekötő sem unatkozott. Mikulás Ferenc avatott produceri munkáját Gattyán György koproducer sokban segítette. A rajzalakok respektálták a széles szakmai körből verbuvált animátorok jó színészi képességét, sőt meg is hálálják: nagyon élnek, elevenen kommunikálnak egymással és nézőikkel. A Kecskemétfilm Kft. és a Dolcer Video Productions közös teljesítményeként jött világra A jókedvű...: 460 festett háttéren 49 000 figura(fázis) mozog. A kis híján ezer beállítási kép, valamint a „játszó” 351 rajzos jelenet mindegyike a rendező munkája. Kézi munkája!

A képzőművészeti középiskola elvégzését követően Szilágyi V. Zoltán a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán diplomázott (1976), aztán az Animafilm rajzstúdióban dolgozott (1976- 1985). Tovább tanult a Ion Luca Caragiale Színház és Filmművészeti Főiskola rajzfilmrendezői szakán (1984-1986). Képzőművészeti alkotásait, országosan és nemzetközi tárlatokon 1972-től rendszeresen sikerrel állítja ki.

84