Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - Benkő Krisztián: Pop, film, terror (Vágvölgyi B. András Tokyo Underground című kötetéről)
1 • •: a -, JAPAN SZEMLE ^ BENKŐ KRISZTIÁN Pop, film, terror VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS Tokyo Underground című KÖTETÉRŐL „Mishima Yukio a japán Gabriele D’Annunzio (feltéve, de meg nem engedve, s abban az esetben, ha Oshima a japán Godard, Kitano pediglen a japán Friderikusz).” A. 2013-ban harmadik kiadásban is megjelent „kultuszkönyv” lapozása során (már a második, 2004-es, hellókittis kiadásban is) a Nagy Kriszta által tervezett belső dizájn egyik alapmotívuma - az alcímekben feltűnő kis fekete repülőgép - felidézheti az olvasóban, aki a szerzőhöz hasonlóan a japán szó- használat szerint gaijin (külföldi), az angol Peter Greenaway Párnakönyv (Pillow Book, 1996) című filmjének többször visszatérő jelenetét, melyben a nagyváros felhőkarcolói között egészen alacsonyan hasít végig a levegőben egy hatalmas utasszállító repülőgép. A Greenaway-film hasonló megérzésből született, mint Vágvölgyi könyvének először 2000- ben napvilágot látott változata: a filmben a nyugati és keleti kultúra nyelveinek kevere- dése-dialógusa áll a középpontban, a testre rajzolt írásjelek fetisizálásával - a méltatott könyv még radikálisabb alapkoncepcióval indította gondolatmenetét, amikor feltételezte, hogy a J-pop (japán popkultúra) verseny- képessé vált a ’90-es évek végére az amerikai kultúriparral. A szerző elsődleges érdeklődése a sziget- országi trendek közül a szélsőbaloldali újhullámra irányult: a legújabb borítón már Che Guevara és Mao Ce-tung képe is feltűnik a második világháborús japán zászló sugárzó napjának előterében, és a 2000 előtti négy éves kutatómunka során - többek közt - terrorista-szimpatizáns pornószínésznőkkel konzultált. Bár a legújabb kiadáshoz mellékelt rövid előszava szerint Japán beletörődni látszik abba, hogy az első kiadás óta eltelt tizenhárom év alatt Kína átvette a világ második gazdasági nagyhatalmának szerepét a nála jóval kisebb országtól, a legújabb politikai tendenciák, Abe Sinzo kormányának szélsőjobboldali megnyilvánulásai a két ország közti tenger apró olajszigeteinek birtoklása miatti viszályból adódóan, felszámolni látszanak az 1945 óta tartó békemegegyezést, amely a történelem egyetlen (kétszeres) atombomba-támadását elszenvedő országának hosszú évtizedek óta elfojtott gyűlöletét engedheti felszínre. Misima Jukio szelleme kezd kísérteni. (Nem mellesleg a kortárs kínai államkapitalizmusnak már semmi köze sincs Mao kommunizmusához - mindazonáltal kínai popkultúra nincs, ezért az nem is lehet népszerű, a japán viszont továbbra 73
