Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Pataky Adrienn: „A művészet kegyelméből a politika átlényegül” (tanulmány)
ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK 31 Szabó Gábor: i. m. 19. tabbá, egy kor lenyomatává, itt vázolja Petri azt az időszakot, amelyben vakuval fényképeztek, a Röltexbe jártak és olcsó OTI-szemüvegkeretet hordtak az emberek. Hangsúlyos az áruló kigúnyolása is: tömeggyilkosnak van nevezve, akinek gyanúsítottzakója, gyanúsítottnyakkendője és gyanúsítottgombja van. A szavakkal való játék a vers egyik fő mozgatórugója, hangzás és jelentés szempontjából is. Olyan figura etimologicákra is látunk példát, mint az alkuképes alkusz vagy a beleártó ártatlan áruló; s Petri a kézfogó szót használja a kézfogás helyett, amely inkább házasságra enged asszociálni - ezzel még egy rétegnyi gúny kerül a versre. A kéz fontos; ahogy a fotó egyik központi motívuma, úgy a versé is: megtöretett, bepiszkolt - „Két handlé rázza / egymás nyirkos kezét.” Majd, szinte keretként, ahogy a vers elején, a végén is érkezik egy ironizáló kérdés: „(Ja, hogy az egyik gyilkos, a másik balek! Na és?)”, majd jön a rezignált, már-már mesei zárás: „Hát, így végződött, mi épphogy elkezdődött. / Ez történt”, s az utolsó mondat: „S nincs feloldás, enyhülés.” A versből is jól látszik, hogy a politika mennyire része volt Petri magánéletének s költészetének, ám az esztétika mindig felülkerekedett ezen. Nem a versek politikai tartalma képviseli a legfőbb értéket e költészetből az utókor számára, nem a tárgy, sokkal inkább a kivitelezés, a hogyan. Ahogy Szabó Gábor fogalmaz: Petri „felforgatta a honi lírahagyomány esztétikai normáit, nyelvtanát, retorikáját, és új szereplehetőséget dolgozott ki a vers beszélőjét formáló politikai klisék lerombolásával”.31 Petri költészete fordulatnak tekinthető a magyar irodalomban, jelentősége túlmutat önmagán, hiszen költészete kaput nyitott az utána következő generációk számára, s nem csak a versbeli politikai megszólalás terén. 56