Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Pataky Adrienn: „A művészet kegyelméből a politika átlényegül” (tanulmány)
„A MŰVÉSZET KEGYELMÉBŐL A POLITIKA ÁTLÉNYEGÜL” PETRI POLITIKAI SZEREPÉRŐL ÉS LÍ RÁ | Á RÓ L 1 Bán Zoltán András - Radnóti Sándor: A magyar politikai költészetről. Levélváltás. Élet és Irodalom, 2011/46. 2 Osztovits Ágnes: Petri György, a megkerülhetetlen - Mért volt elviselhetetlen a Kádár-rendszer? Heti Válasz. 2013. 01. 31. http:// valasz.hu/kul tura/petri-gyorgy-a- megkerulhetetlen-60037 3 Szabó Gábor: „Vagyok, mit érdekelne” (Széljegyzetek Petrihez). Miskolc, 2013, Szépmesterségek Alapítvány. 135. 4 Radnóti Sándor mellett Pető Iván vette védelmébe a szerzőket. (Az SZDSZ egykori elnöke szerint Torgyán „az államszocializmus normáit kívánja felújítani, miszerint a politikának kell eldönteni, ki a jó irodalmár”.) Népszabadság, 1996. március 30. 4. 5 Keresztury Tibor: „A feltolakodó undor okán”. Versszemléleti változások Petri György szamizdat- korszakáhan. Jelenkor, 1998/2. 39. http://www.c3.hu/scripta/jelen kor/1998/02/12keres.htm 6 András Sándor: Petri György. Örökhétfő. Arkánum, 1983/3. 136. „Homályos föltételeket nekem többé nem szabnak.” Petri György: Tojástükör (részlet) » A z utolsó nagy magyar politikai költő Petri György volt”, de már ő is csak „szabályt erősítő kivételként működött”1 - fogalmazott Radnóti Sándor 2011-ben, amikor Petri már több mint egy évtizede nem élt. Összes műveit a Magvető publikálta négy kötetben 2003 és 2007 között Réz Pál, Lakatos András és Várady Szabolcs szerkesztésében; a hagyaték egy részét nemrég Schmitt Mária vásárolta fel a XX. Század Intézet számára, aki szerint „verseiből érthetik meg a következő nemzedékek is, hogy miért volt elviselhetetlen a Kádár-rendszer, hogy mit jelentett a szabadság hiánya”.2 Könyvében Szabó Gábor így fejti ezt ki: „Petri költészetének jelentősége így többek között abban is rejlik, hogy megvédhet a fizikai létezés érzéki élményének, vagy az élmény emlékezetének elvesztésétől, miközben a szabadságra ítéltetett »én« puszta jelenvalóságának indokolhatatlan örömét súlyos etikai feladatként közvetíti.”3 Petri méltatása mindig is kettős volt; bár megkapta többek között a Kossuth-díjat, inkább az az eset vált híressé, amikor azt Torgyán József elméltatta tőle 1996-os interpellációjában, amelyben Petri és Esterházy szövegei (Apokrif, így gondozd a magyarodat!) kapcsán vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta az aktuális kultúrpolitikát.4 Keresztury szerint Petri „saját klasszikussá válását is kiröhögi. A megérdemelt pályadíjat - lásd József Attila-, majd Kossuth-díj - köszönettel átveszi, de pózoknak és megelégedésnek a művekben nincs nyoma.”5 Petri a nyolcvanas években „a legizgalmasabb költő Magyarországon”,6 már életében klasszikusnak mondják, az 48 Pataky Adrienn
