Irodalmi Szemle, 2014

2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - MEG+ruházunk!: A császár új ruhája (dráma)

ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK 1. TAKÁCS HOPMESTER 1. TAKÁCS Szolgálja ki magát. Köszönöm. (Nagyot harap a hamburgerbe) A Felség várja magukat. Nagyszerű. Mehetünk. 7. A TAKÁCSOK MEGMÉRIK A CSÁSZÁRT HOPMESTER 1. TAKÁCS Császár HOPMESTER Császár Hopmester Császár Hopmester Császár 2. TAKÁCS Császár 2. TAKÁCS Császár 2. takács Császár Felség, a takácsok megérkeztek, hogy méretet vegyenek felséges szemé­lyedről. Megengedi? (A következőkben folyamatosan méretet vesz a Császárról, a 2. takácsnak diktálja az adatokat) Csak tessék. Azt olvastam a minap, hogy négyféle vezetőember lehet az ország élén: Prokrusztész, Napóleon, Samu bácsi és Szolón. Prokrusztész egy bizonyos elgondolás híve, melybe nemzetét bele akarja kényszeríte­ni, ha törik, ha szakad. Napóleon szenvedélyes játékos, és akár nyer, akár veszít, mindenképpen tékozol. Samu bácsi úgy ül az uralkodói teremben, mint egy fűszeres boltban, dekákkal és garasokkal ravaszkodik. Szolón az isteni ihletre figyel, minden tette az örök mértékből ered, és országa virul. Hopmester, szerinted én melyik típus vagyok? Miből is lehet választani? Prokrusztész, Napóleon, Samu bácsi és Szolón. Melyik volt az az istenes a viruló országgal? Szolón. Akkor az. Én is épp így gondolom. Ha ennyire virul az ország, hogyan lehet, hogy csak ön és a környezete dúsgazdag? (Az 1. takács leejti a mérőszalagot) Nem fogok úgy tenni, mint ha nem tudnék cipőt, ruhát, órát venni. Ha­mis lenne. Nem azon múlik, hogy a császár mennyire gazdag, hanem hogy hogyan használja a hatalmát. (A Hopmester ki) Néhányan úgy te­kintenek rá, mint saját pozíciójuk megerősítésére, mások lehetőségként, hogy dönthessenek és vezethessék az országot. Folytathatjuk. (Az 1. ta­kácsfolytatja a mérést) Mit gondol, van a pénztárcámban készpénz, mint az egyszerű halandóknak? Természetesen. Mennyi lehet nálam? Nem tudom. Megmondom. Olyan 200 csengő arany. De valójában nincs is szükségem készpénzre. A törvény értelmében olyan ellátást kapok, hogy teljes mér­tékben a munkámra tudok koncentrálni. Még ha egy étteremben kell is fizetnem, gyakran megesik, hogy nem akarják tőlem elfogadni a pénzt, és elég, ha a kívánság- és panaszkönyvüket aláírom. Ez nagyon kedves. Per­40

Next

/
Thumbnails
Contents