Irodalmi Szemle, 2013
2013/3 - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás gyónáskényszere (tanulmány)
PETRES CSIZMADIA GABRIELLA AZ ÖNÉLETÍRÁS GYÓNÁSKÉNYSZERE 1 A narratív fordulat értelmében nemcsak az irodalomtudomány, hanem a történettudomány, pszichológia, filozófia, szociológia, politológia, jog- és neveléstudomány is narratív jelleggel, elbeszélésként közelíti meg tárgyát, narratív struktúrákat feltárva bennük. Ennek értelmében a narrációt alapvető kulturális jelenségként foghatjuk fel. 2 Erős Ferenc: A narratív fordulat. In Magyar Pszichológiai Szemle 2004, 295-299.; László János: Előszó. In László János, Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 5. Budapest, 2001, Kijárat Kiadó, 7-9.; László János: A történetek tudománya. Budapest, 2005, Új Mandátum Könyvkiadó, 10-23. 3 MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 289. 4 Vö. Pataky Ferenc: Az önéletírás pszichológiájáról. In Kiss László (szerk.): A cselekvő értelmiségi. Budapest, 2010, Argumentum Kiadó - ELTE Társadalomtudományi Kara, 270. A narratív fordulat1 óta a társadalomtudományokban elterjedt az a feltevés, miszerint az ember egyik legalapvetőbb narratív szükségletét saját történetének elbeszélése képezi.2 Alasdair MacIntyre szerint „az ember cselekedeteivel, viselkedésével és fikcióiban lényegileg történetet mondó élőlény”3 - az egyén ennek értelmében az ön-narratíva megteremtésével ontológiai szükségletét elégíti ki. Ez az önkifejezési és önelbeszélési szándék - korunk társadalmi megítélése alapján, a fogyasztói társadalom perspektívájából tekintve - egyrészt megnyilatkozási kényszerbe, az én megmutatásának vágyába torkollik, amit Martin du Gard piedesz- tál-kórnak minősít,4 másrészt vallomáskényszerként nehezedik az egyénre, amit James W. Pennebaker fel- tárulkozási szükségletnek nevez, és kategorikusan így fogalmaz: „Létezik bennünk egyfajta sürgető feltárul- kozási kényszer. Ha nem tárjuk fel gondolatainkat és érzéseinket, az egészségtelen. Ha feltárjuk, az egészséges.”5 Pennebaker kategorikus kijelentésével feltételezi, hogy a fizikai és lelki egészség, a testi-lelki jólét között mechanikus, közvetlen viszony található. Ez a megállapítás azonban alapvetően a mai nyugati civilizáció kulturális beágyazottságára, korlátok nélküliségére érvényes - tehát nem univerzáliaként értelmezhető ugyanis egyrészt a feltárulkozási igény a fogyasztói társadalom deszakralizáltságának köszönhetően, történeti folyamatok révén alakult ki, másrészt léteznek olyan kultúrák, ahol a személyiség integritását éppen a hallgatás, a feltárulkozás elkerülése tartja meg. Ez a megmutatkozási és feltárulkozási vágy tükröződik vissza korunk szóbeli élettörténet-meséléseiben, illetve az írott nyelvű önéletírásokban is. Pataki Ferenc az említett funkciókat az elmúlás-élmény sürgető nyom- hagyási késztetésével egészíti ki, így értelmezésében az élettörténet elbeszélésigényének hátterében alapvetően 58