Irodalmi Szemle, 2013

2013/9 - GICCS- ÉS TRASHKULTÚRA - Csanda Máté: Látványok tánca: második nekifut, (posztesszé), amelyben David LaChapelle munkái kapcsán tetten érjük a spektákulumot (esszé)

GICCS- ES TRAS H KULTU RA

C S A N D A MÁTÉ

LÁTVÁNYOK TÁNCA: MÁSODIK NEKIFUT.

(POSZTESSZÉ),

AMELYBEN DAVID LaCHAPELLE MUNKÁI KAPCSÁN TETTEN ÉRJÜK A SPEKTÁKULUMOT

„már megint ez a beszélés a nyelv pályája be széles”

Vida Gergely

„A lét valamennyi aspektusától elszakadt képek közös áramlásban olvadnak össze; az élet valamikori egysége mindörökre elveszett. A részlegesként felfogott valóság úgy tárul fel a maga újfajta általánosságában, mint egy önmagában lévő pszeudo-világ, egyedül a szemlélődés irányuló tendencia az autonóm kép világában teljesedik ki, ahol a csalás önmagát csalja lépre. A spektákulum a maga általánosságában az élet konkrét kifordítása, és mint ilyen, egyben a nem-élet autonóm mozgása.”

Guy Debord

„Manapság minden dolog szeretne megjelenni”

Jean Baudrillard

Illetve azt a vak logicitást, amely át- és átjárja, újraszervezi, majd játékba lendíti ezeket a böhöm nagy printeket (azon a pozsonyi tárlaton legalábbis printek formájában köszöntek rám). Az indító mozzanat: önmagam újraolvasása. Rátaláltam ugyanis egy régebbi írásomra: egy szemrevételezés a Pálffy-palotában összehozott

LaChapelle-kiállításról.1 Mostanra elfogott a gyanú, hogy annak idején nagyon is elragadtattam magamat. Egy elsietett olvasat volt, túlságosan a megértésre kifuttatva.

1 Csanda Máté: A spektákulum pop-artként, nagyon trendi művészetként tálalva. David Lachapelle ó- riásfotói a Pozsonyi Városi Galériában. http://prae

. hu/prae/articles.php?aid=4228

28