Irodalmi Szemle, 2013

2013/9 - GICCS- ÉS TRASHKULTÚRA - Tóth Kinga: A disznók üzenete (tanulmány)

GICCS- ÉS TRASH KULTÚRA harcost is jelképezi, értelmezhetünk akár úgy is, mint a jelölt visszaalakítását jelölővé, nem csak úgy, mint le­alacsonyító átkot. Emellett fontos, hogy a disznó szimbóluma már korai vonatkozásaiban is a halállal kapcsolódik össze (Ovidius, halálos baleset a vadkanvadászaton, áldozati 1 Digitális szimbólumtár: http:// www.tankonyvtar.hu/hu/tarta- lom/tkt/szimbolumtar/ch02.html ’ Állatalakok. Magyar Néprajzi Le­xikon. http:// rnek. oszk.hu/02100/ 02115/html/1 -175.html ' Uo. disznó), a kereszténységben tisztátalan, ördögi, paráz­na, falánk lény. Pozitívumot a termékenységgel való összekapcsolásában és a kelta hagyományban találha­tunk, ahol „a szellemi hatalommal hozták összefüggés­be”1 a disznó alakját. A disznó jelképének jelentése a középkorban sem változik, továbbra is a gonosz kísé­rője, tisztátalan, buja (Dante, Bosch). A DISZNÓÁBRÁZOLÁS ALAKULÁSA A XX. SZÁZAD ELEJÉTŐL NAPJAINKIG A korai XX. századra jellemző a disznó mint jelkép és a vagyon, a pénz és a hatalom közötti összefüggésrend­szer bemutatása. Ady Endre Harc a Nagyúrral című versében a Nagyúr disznófejet kap, mely szimbólum a falánkság, ocsmányság korábbi jelentéseit is magá­ban hordozza. Másik szemléletes példa George Orwell Állatfarm című regénye, melyben a farm urai a disz­nók, akik zsarnoki módszerekkel nyomják el és tartják rettegésben a többi állatot. A disznókat diktátorokkal azonosították (különösen Sztálinnal), akik erőszako­sak, ostobák, és épp ebben rejlik hatalmuk kulcsa, hisz ezáltal kiszámíthatatlanok is. Magyarországon a disznóábrázolás elsőként a népművészetben jelenik meg, hisz a népi, vidéki élet­módhoz szorosan hozzátartozott az állattartás, és mint más momentumok, az állattartás is megjelenik a népi tárgyakon, ahogy például a malacperselynél. Disznó­alakkal találkozhatunk még az „ivó csanakok” -nál2, jellemzőbb azonban a disznó fizikai felhasználása (szőrkulacsok - vaddisznó, szőnyegek - vaddisznó). Tehát elmondható, hogy a malac és a pénz képe már egészen korán, a népi kultúrában összefonódott. József Attila Eszmélet című versében a malac tunya­sága, ahogy a tócsába dől, szinte idilli, nyugodt hangu­19

Next

/
Thumbnails
Contents