Irodalmi Szemle, 2013

2013/9 - GICCS- ÉS TRASHKULTÚRA - Benkő Krisztián: Hamupipőke szereti, ha megverik (E. L. James A szürke ötven árnyalata című regényéről)

GICCS- ÉS TRASH KULTÚRA

ra” - csak egy részlet a Törvényből - „a szerződés hatálya alatt Uralkodó fél által meghatározott időben”. Mindenesetre a legelső kontraktusban, amelyet Miss Steele-nek alá kell írnia, az szerepel, hogy vér nem folyhat egyetlen aktus során sem. Amikor azonban a 21 éves lány elárulja, hogy még szűz, Grey - dühösen bár, de elveit feladva - beleegyezik, hogy az első éjszakára módosítsa a jelmondatát, miszerint: „én nem szoktam szeretkezni, én baszni szoktam”. Hiszen a szüzesség elvesztése óhatatlanul vérzéssel jár, vagyis a legelső közösülést kénytelen az anyagi kényeztetésért (prostitúció) cserébe elvárt feltételek (drága ruhák, szépségszalon, egészséges táplálkozás, testedzés, de kipihentség) és teljes alázatosság megszegésével szeretkezésnek minősíteni. Majd haladunk egyre lejjebb a Pokol bugyraiba: mélytorkozás („kemény és puha egyszerre, akár a bársonyba tekert acél”), hüvelyi öklözés, anális behatolás, ondó lenyelése, anális öklözés, dildózás, kéz és boka ösz- szekötése, felfüggesztés, elfenekelés kézzel vagy ostorral, pálcázás, harapás, mellbimbó- és genitális csipesz, jegelés, forró viasz. Amikor a keményebb verziót elolvassa Ana, ilyen gondolatok fordulnak meg a fejében:

„Szentséges basszantyú! Szó sem lehet róla, hogy egyáltalán fontolóra vegyem ezt az étlapot! [...] Zsong a fejem. Hogy egyezhetnék bele ilyesmibe?! És állítólag ez mind az én javamat szolgálja, az én szexualitásomat deríti fel, a határaimat - méghozzá biztonságosan! [...] De ha belegondolok, a házassági eskü szövegében nincs benne ugyanez a szó... engedelmesség?”

Minden bizonnyal a nyájas olvasót nem lepi meg, hogy Miss Steele nem sokat teketóriázik a döntést illetően, és a regény hátralévő részében mindenki gyönyörködhet a női odaadásban és a készséges mazochiz- musban.

A trilógia első részének utolsó fejezetében Christian egy nagyszabású szertartásos közösülés után játszani kezdi pianón Chopin Opus 28, numero 4, e-moll zongorajátékát, „fénybuborékban ülve a sötétben”, de Ana megkéri, hogy inkább Bach fenséges Marcellójával verje ki szeméből az álmot, és az Uralkodót doromboló cicája meggyőzi, hogy a szerződésből törölhetik a kötelező rendszeres étkezést: „Nem bántalak. Nem jobban, mint amit elviselsz” - mondja a férfi nagylelkűen, majd a lány kérésére - „büntess meg” - úgy elfeneke- li, hogy „a feneke, mintha lángolna”. Végül Ana zokogva száll be a sofőr mellé a limuzinba, mert látszólag a vágy titokzatos tárgya megunta társaságát. De E. L. James minden nő szívét megdobogtató regényének következő két kötete egész biztosan tartogat még izgalmakat a műfaj szerelmeseinek - bár magam ezek elolvasására már nem vállalkoztam.

(E. L. James: A szürke ötven árnyalata. Ford.: Tótisz András. Ulpius-ház, Budapest, 2012, 524 oldal, 3999 Ft)

12