Irodalmi Szemle, 2013

2013/1 - MULTIKULTI ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK - Szalay Zoltán: Mérlegre tett művészlelkek (beszélgetés Mayer Évával)

MULTI KULTI ES KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK □ Alkotói munkásságukban mi köti össze a meghívott művészeket? Vannak-e domi­náns stílusok, amelyek a művésztelepen keletkezett munkákban is kimutathatóan jelen vannak? Műfaji megkötés egyáltalán nem volt, mivel azonban megalapítottunk egy gyűjteményt, próbálok olyan művészeket hívni, akik „ma­radandó” munkákat alkotnak. Nem zárjuk ki ugyan az új média műfajait vagy az ins­tallációs művészeket sem, Fontos szempont viszont, hogy a művésztelepen létrehozott munkák gyarapíthassák a gyűjteményt. Más­részt, a művésztelep létrejöttét szponzorok se­gítik, akik szintén átvesznek egy-egy munkát. Szükségem van tehát kézzelfogható produk­tumokra, amelyeket átadhatok - ezek mind mind olyan szempontok, amelyekkel nekem mint szervezőnek számolnom kell. □ Ennek ellenére performerek is részt vettek a müvésztelep munkájában. Sergej Andreevski macedón képzőművész például nagyon sok performanszt mutatott már be szerte a világban, Japántól Ameriká­ig, valóban nagyon elismert festőművésznek és performernek számít, és megegyeztünk, hogy lesz egy nap, amikor koncerttel egybe­kötve valósíthat meg egy performanszt. O tehát azon kívül, hogy festményt készített, egy performansszal is előállt a Rackajam ze­nekar kíséretében. Szervezőként nyilván nem vagyok semmi jónak az elrontója, ha valami beleillik a tematikába, teret engedünk neki. □ Szervezői szemszögből milyen kihívások­kal kellett még szembenézned? A szervező számára a művésztelep természe­tesen nem csak arról az egy hétről szól, már most a jövő évi terveken dolgozom, pályáza­tokat írok, miegymás. Egyrészt a város segíti anyagilag a művésztelep és programjainak megvalósítását, másrészt a helyi református egyházközség, és maguk a családok, a helyi vállalkozók azok, akiket próbálunk minél in­kább bevonni a munkába. Minél több család­nak, segítőnek származik sikerélménye a do­logból, annál jobb, s ezáltal közösségformáló tevékenységet is végzünk. □ A müvésztelep kiállítása a somorjai refor­mátus templomban került megrendezésre szeptember 9. és október 31. között. Hogy viszonyultak a művészek a szakrális térrel való találkozáshoz, és milyen befolyással volt magára a projektre ez a közeg? Bár minden meghívott művész jó előre tud­ta, hogy szakrális térben lesz a kiállítás, idén is, tavaly is akadt egy-egy résztvevője a mű­vésztelepnek, aki nem értette meg ennek a közegnek a jelentőségét, és nem volt hajlandó azt tiszteletben tartani. A művésztelep kuri­ózumnak számít azért is, mivel református templomokban alapvetően nincsenek fali áb­rázolások, György András lelkipásztor még­is teret engedett ennek, ezzel hozzásegítve a művésztelep és kiállítása létrejöttéhez. Annak ellenére, hogy szoktak más szakrális terekben is kiállításokat rendezni, nem mind­egy, hogy deszakralizált vagy még haszná­latban lévő szakrális térről van szó. Mindkét esetben mások a szempontok, s ezzel jó, ha a kiállító művészek tisztában vannak. Fel szok­tam világosítani a résztvevőket a helyzetről, akár a templomról, akár magáról Somorja vá­rosáról, a helyi nemzetiségi viszonyokról. Én úgy gondolom, a szakrális tér a jó munkákat még inkább felerősíti, a gyengébb minőségű- eket összelapítja. □ Voltak, akik tudatosan rájátszottak erre a szakrális vonatkozásra a munkáikban? Voltak, akik kifejezetten készültek, hónapok­kal előre tanulmányozták a helyszínt, nekik például Prokop Mária kitűnő helytörténeti írását ajánlottam tanulmányozásra. Több mű­vész munkáján a müvésztelep után is megfi­gyelhető volt a somorjai tapasztalat és hatás. □ Az idei művésztelep témája - Lélekmérleg - szintén egyfajta transzcendens vonatko­zást hangsúlyoz. A művésztelephez kapcsolódó programok is egy ilyesféle elképzelésre épültek. Az egyik előadónk például Beke László művészettör­61

Next

/
Thumbnails
Contents