Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Polgár Anikó: Poszeidon gyöngyszakálla (tanulmány)
A TITOKZATOS WF.ORES A később Weöres által is magyarított, s ugyanebben a versmértékben íródott Horatius-propemtikonban, melyben a költő a hajót bocsátja útjára, a négy szféra (víz, tűz, levegő, alvilág) isteni jellege hangsúlyozódik, s az istenivel szembeszegülő emberi merészség esetei kerülnek említésre, egy-egy konkrét mitológiai hőshöz (Iason, Prometheus, Daedalus, Hercules) kötve.41 VÍZ: Ilii robur et aes triplex circa pectus erat, qui fragilem truci commisit pelago ratem primus42 [•••] Quem mortis timuit gradum, qui siccis oculis monstra natantia. qui vidit mare turbidum et infamis scopulos Acroceraunia?43 [...] si tarnen inpiae Non tangenda rates transiliunt vada.44 TÜZ: audax Iapeti genus ignem fraude mala gentibus intulit.45 LEVEGŐ: expertus vacuum Daedalus aera pennis non homini datis46 ALVILÁG: perrupit Acheronta Herculeus labor.47 Az isteni szférába emelkedés, ahogy a Horatius-vers tanulsága mondja, bukással jár: vakmerőségünk után már csak Jupiter villámot lövellő, büntető kezét várhatjuk. Bár a négy szféra említése nem azonos sorrendben, nem is azonos arányok szerint történik, Horatius és Weöres versének közös jegye a víz szférájának kiemelése és a pusztulást jósoló zárlat. Weöresnél nem egyértelmű, hogy a forgó tűz-körök lövellése okozza-e a minden lévő és lehető elnyeletését, a Horatius-vers végén viszont a haragos Jupiter lövi ki az emberi nemre pusztító villámait. Horatius verse mögött mindvégig ott van a hajózással és sok egyéb kísérletével is az isteni r\ 41 Horatius: Ódák és epódoszok. m I Auctores Latini XVIII. Szerk. és a jegyzeteket írta Borzsák István. Budapest, 2002, Nemzeti Tan- könyvkiadó. 40. 47 „Tölgy s háromszoros érc feszült / Annak melle körül, aki dühödt habok / Vad kényére bizonytalan / Sajkáját legelőbb bizta” (Rónai Pál fordítása); „Tölgy s háromszoros érc borult / annak szíve köré, aki a kis hajót / vad tengerre vetette ki” (Weöres Sándor fordítása). 43 „Nem rettegte az a halál / Száz arcát, a habok tánca szemébe nem / Csalt könnyet, sem a sok csodás / Szörny s baljós hegyeid, Acroceraunia!” (Rónai Pál fordítása); „Vajon félt-e sebes halált, / az, ki könnytelenűl nézte a szörnyeket, / ágaskodni a tengerárt, / vészes szirt-fokokat s Acrocerauniát?” (Weöres Sándor fordítása) 44 „A vakmerő / sajkák száza halad át a tilos vizen.” (Rónai Pál fordítása); „mégis a gyors hajók / nem tisztelve a szent mélyt, hasogatnak át” (Weöres Sándor fordítása). 45 „Fel az égbe hatol s ravasz / Csellel Prometheus elcseni a tüzet." (Rónai Pál fordítása); „Nem rettenve Prometheus / embernek lobogó égi tüzet lopott” (Weöres Sándor fordítása). 46 „Daedalus útra kel / Nem embernek adott szárnyon a légen át.” (Rónai Pál fordítása); „Űrbe s légbe repült krétai Daedalus, / bár a szárny nem az emberé” (Weöres Sándor fordítása). 47 „Nagy küzdelmek után elér / A Styxig s kapuját áttöri Hercules” (Rónai Pál fordítása); „tűrő Hercules is mély Acheronba tört” (Weöres Sándor fordítása). 57
