Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Polgár Anikó: Poszeidon gyöngyszakálla (tanulmány)
A TITOKZATOS WEÖRES („gyöngy-szakáll”, „selymesen”, „táncuk”, „lég-habu”, „ezer szirom”), s csak röviden mutatja be az aranykorral ellentétes lenti világot („görcs-felület”, „érdes szikla, sötét iszap”35). A kortársak közül sokan ugyanolyan ellenszenvvel fogadták Kerényi Horatius-értelmezését, mint Weöres keleti misztikával átitatott szövegeit. Rónay György szerint saját kultúránk szempontjából „e keleti-exótikus »bölcsességeknek« semmivel sincs több vitális értékük, mint az emberi organizmusban - egy békaszívnek”36 Révay József, aki a Horatius-évforduló- ra kiadott kétnyelvű antológiának nemcsak a Kerényi által írt előszavát, hanem az egész koncepcióját hibásnak tartja, a pogány antikvitás és a kereszténység gondolkodásának esetleges kapcsolódási pontjait tartja hasonlóképpen erőltetettnek. Révay szerint Kerényi Horatiust „úgy mutatja be, mint valami misztikus varázslót, mythosokban és látomásokban élő elvont ex- tatikus egyéniséget, apokaliptikus víziókat tulajdonít neki s mesterkélt gondolattársítással és erőszakos bele- magyarázással kapcsolatba hozza a kereszténységgel”.37 Weöres verse azonban éppen ehhez a Kerényi által bemutatott misztikus, extatikus Horatiushoz közelít. A Horatiust „harmonikus idea-szerűségében” látó Kerényi koncepciójára, akárcsak Weöres versére, saját bevallása szerint az itáliai táj volt hatással; ez kombinálódott a sziget-koncepció társadalmi érzékenységével: az olvasóknak az előszó 1940-ben írt kiegészítésében azt ajánlja, hogy az idea-embert „az emberen átvilágító istenibb felől” nézze, s ez ellenszerül szolgálhat „az ellen, ami a legjobban lehúz az idea-emberségből”.38 Kerényi koncepcióját értően elemző Szilágyi Endre a Horatius noster fordításai kapcsán hangsúlyozza, hogy „Horatius minden korban a tükörlap szerepét játssza szellemi életünkben: aki hozzáhajol, magát akarja látni - s a horatiusi gazdagságban épp az a bámulatos, hogy ez mindenkinek sikerül is”.39 Horatius Weöres számára is ilyen tükörlapként funkcionált. Weöres nem akar Horatiushoz hasonulni, a horatiusi költői magatartást nem tartja rokonnak a sajátjával, ezért inkább a saját attitűdjét vetíti rá a római költőre. Egy Hamvashoz írt levelében Weöres kifejti, hogy Horatius (több más köl55 Weöres: i. m. 486. 16 Rónay: i. m. 498. 37 Révay József: Róma és az utókor. Budapesti Szemle 240 (1936). 378-384. Az idézet helye: 379- 380. ’* Kerényi Károly: „Horatius noster’’. In Horatius noster. Magyar Horatius. 3. kiadás, Budapest, 1943, Officina. 7-17. Az idézetek helye: 16-17. w Szilágyi Endre: Horatius Noster. Magyar Horatius. Egyetemes Phi- lologiai Közlöny 59 (1935). 409- 413. Az idézet helye: 410.
