Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Bartal Mária: Az összmüvészeti alkotás kísérlete Weöres Sándor Hetedik szimfónia című költeményében (tanulmány)

A TITOKZATOS WEÖRES

mas homlok glóriája” [211., 214-217.]; „sugár kupola imbolyogva / pára-torony rengedezve” [221-222.]); „ezer testben harang-szív ver” [230.]), vagyis a szöveg erőteljes képalkotási technikájának köszönhetően a materialitásukban is érzékelhető zárt építményeket a hangokból kiépülő alakzatok váltják fel.

Jelen keretek között csak röviden utalnék rá, hogy az Újszövetségben és a páli levelekben a feltámadt testről való beszéd visszatérően a templom lerombolásának és újjáépítésének metaforikájához kapcsolódik (Jn 2,19, 21), (2Kor 5, l-2a, 8). Hans Belting hívja fel a figyelmet a „nem kézzel csinált (akheiropoiétosz), hanem örökkévaló mennyei házunk” részlet kapcsán a páli neologizmus, az akheiropoiétosz („nem emberkéz alkotta”) jelző jelentőségére és polemikus vonatkozásaira az efezoszi zsidó gyülekezetben kibontakozó Ar- temisz-vita kapcsán.5 A zsidó an-ikonozmusban gyökerező érvelés kizárólag Jézus feltámadt, megdicsőült testére vonatkoztatja e fogalmat, amely egyúttal képmás, lenyomat (kharaktér) a Zsidókhoz írt levél (1,3) egyik részlete szerint. Ennek kapcsán mutat rá Belting, hogy János és Pál szövegeiben a keresztény képfilozófia anélkül indul fejlődésnek, hogy fizikai értelemben vett képekre utalna. Amikor a görög filozófia szóhasználatát átvéve fejezi ki az emberalakban megjelenő isten újdonságát, lexikájában az eikón mint eszme és ikon mint materiális kép élesen elkülönül egymástól. Ez az összefüggés számunkra azért sem elhanyagolandó, mert az írással szemben fogalmazódik meg, amely mint a különbség médiuma,6 a képmásoktól eltérő módon, ige és közeg összetévesztésének veszélye nélkül, a távoliét közegében teszi megtapasztalhatóvá a szakrális jelenlétet. Míg az írás soha nem maga az ige, csak képviselője annak, Pálnál az Ige testté válik, emberi testben lesz képmássá. Ebben a vonatkozásban is jelentésesnek kell tekintenünk, hogy a Hallgatás tornya görögös orientációjú szövegeivel szemben a Mária mennybemenetele egyszer sem alkalmazza a szoborszerűség attribútumait. A gondolatmenet itt megköveteli, hogy továbblépjünk a szöveg vizuális vonatkozásainak vizsgálatához.

LÁ

' Belting, Hans: A hiteles kép: Kép- I I viták mint hitviták. Ford.: Hidas Zoltán. Budapest, 2009, Atlantisz Kiadó. 93 (2005).

6 Hans Belting itt Nordhofen kifejezését veszi át (Nordhofen 2004,

22.); idézi: Belting 1998, 122.

39