Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Mayer Kitti: Ádámkosztümben (a Ludwig Múzeum A meztelen férfi című kiállításáról)
IZLESEK ES POFONOK helyet kapott a teremben. A Halász-képek mellett látható Mapplethorpe-fotók pedig érdekes összhatást nyújtanak: bár a felvételek tematikája hasonló, Mapplethorpe (akinek 2012 nyarán rendezett önálló kiállítást a múzeum) megfogalmazása inkább lírai, melankolikus, míg Halász megközelítése ironikus. A nők termébe érve a szerepek felcserélődnek: a férfiak modellé válnak, a nők alkotóvá. Eszünkbe juthat a Gerilla Girls elhíresült állítása, mely szerint a nőknek meztelennek kell lenniük, hogy bekerülhessenek a Metropolitan Museumba. Az állítás olyannira megalapozottnak bizonyult, hogy akkoriban (1985) a múzeumban kiállító alkotóknak mindössze öt százaléka volt nő, a modern művészeti gyűjteményben található képeken azonban a nők voltak többségben (az aktok mintegy nyolcvanöt százaléka nőket ábrázolt). Nos, a Ludwig Múzeumban szép számmal képviseltetik magukat a női alkotók. Sylvia Sleigh festményén keresztül pontosan érzékelhetővé válik a szerepek változása: Császári akt című képén egy meztelen férfit látunk, aki egy narancs- sárga drapériával letakart ágyon fekszik. Testtartása emlékeztethet minket megannyi Vénusz-ábrázolásra, de eszünkbe juthat Manet Olympiája is. A jellegzetesen női testtartást látva joggal gondolhatnánk, hogy Sleigh mediterrán típusú férfija valójában nő, pedig a festő korántsem szándékozik félrevezetni minket (a címben meg is nevezi modelljét, Paul Rosanót), mi vagyunk azok, akik túl sok Vénuszt láttunk eddigi életünk során. Izgalmas Ilse Haider munkája is: gombos- / | tűket rögzített egy enyvszerű felületre, hegyes végükkel kifelé - a tűk sokaságából egy egészalakos férfiportré rajzolódik ki. A női tekintet tematikájához kapcsolódik Katarzyna Kozyra projektje, mely a kiállítás egyik elfüggönyözött termében kapott helyet. Nem kell azonban megijedni, szó sincs pornográfiáról: a lepel mögött egy körüljárható installációval találkozunk, amelyen a Férfifürdő című videó jeleneteit látjuk. Kozyra egy rejtett kamera segítségével örökítette meg a meztelen vagy félmeztelen, törölközőbe csavart férfitesteket. Ehhez azonban neki is férfivá kellett válnia: az installáció mellett láthatjuk azt a videót, amelyben a művésznő különféle protézisek felhelyezésével (műpénisz, szőrzet) átváltoztatja magát. Kozyra megmutatja azt a helyet, amely még napjainkban is tabunak számít, legalábbis a nők számára. És ha már tabu: a kiállítás további részében külön szekció foglalkozik a homoszexualitás, a férfi-női identitás, a tökéletes és kevésbé tökéletes (antihős) férfi, és a tilalom övezte férfi nemi szerv témakörével. A meztelen férfi című kiállítás a külföldi és a magyar kurátorok részéről egyaránt hatalmas és hiánypótló vállalkozás, amelynek előkészítése során számoltak azzal is, hogy nem elegendő a közönség elé adni ezt a rendhagyó és provokatív témát, beszélni is kell róla. A Ludwig Múzeum a kiállítás ideje alatt előadásokat szervez, ahol meghívott előadók (művészettörténészek, szociológusok, történészek) beszélnek arról, milyen is az, mikor a férfi meztelen. 95
