Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Gyenes Gábor: Főszerepben: a Város (esszé)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET

12 Seven, 1995, rendező: David Fincher.

13 Taxi Driver, 1976, rendező: Martin Scorsese.

14 Cidade de Deus, 2002, rendezők: Fernando Meirelles, Kátia Lund.

15 Nyócker!, 2004, rendező: Gauder Áron.

hozza a lakosságot. Mivel az interakció kényszere állandó, ez folyamatos feszültséget teremt, és természetes reakcióként kialakul egy elidegenítő védekezési stratégia. Letompul a másokkal való érzékenység az egyén védelme érdekében, és kialakul a közöny. A serkentett interakció tehát az általános közönnyel kompenzálódik. Ebből az állapotból próbálja felébreszteni David Fincher Hetedik12 című mozijában John Doe a pokolszerű névtelen várost, és hasonlóan látja Travis Bickle is Scorsese Taxisofőrjéből13 New Yorkot. A hősök és a város viszonyát tekintve további hasonlóságokat is felfedezhetünk: a csapnivaló közbiztonságot és a társadalom romlottságát a lakosság „természetesnek” véli, az egyik esetben éppen egy vallási fanatikus, a másikban egy nárcisztikus szociopata próbál „javítani” a helyzeten. Mindkét rendező azzal a paradoxonnal éri el a kívánt hatást, hogy a beteg városokat az „egészségesek” elfogadják, és a pszichopaták próbálják gyógyítani.

További jellemzője a filmbeli városoknak, hogy az egyes szociális rétegek nem feloldva, hanem vegytisztán negyedekbe, rosszabb esetben gettókba tömörülnek - ennek következtében a közbiztonság intézményes formában fenntarthatatlan, a territóriumok zártan, belső törvény- és szabályrendszerekkel szervezik magukat. A rendőrséggel való megállapodás az, hogy nem lépnek be a kerületbe, így a közbiztonság fenntartását rábízzák a slumok bandáira. Az ilyen és ehhez hasonló miliővel foglalkozik például az Istenek városa14, vagy a Nyócker!15. E mozik fő motívuma a kilátástalanság, a gettóból való kilépés nehézségei. Az Istenek városa a Rio de Janeiró-i favellában játszódik. A főszereplő a nyomornegyedben lakó kivételes tehetségű fotográfus, aki paradox módon éppen azáltal tud kilépni a zárt slumból, hogy bejáratos oda. Olyan felvételeket tud szállítani ugyanis a brazil sajtóhoz, amelyeken a slumok gengsztereit kapta lencsevégre. Ismeri a bandák vezéreit, akik pózolnak is neki a katonáikkal: csoportképeket állnak legújabb spéci gyorstüzelőikkel, és izgatottan várják, hogy címlapra kerülnek-e a napilapokban. A film egy valós történetet dolgozott fel, precízen ábrázolva a brazil nyomornegyedek miliőjét, ahol kilenc-tíz éves suhancok műanyag dózer helyett

62