Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Marinov Iván: Árulkodó városi legendák (jegyzet)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET nemcsak szuggesztióval, hanem akaratlanul is születhetnek. Olyan vad helyzet is előfordulhat például, hogy egy legenda épp a cáfolása után rögzül emlékezetünkben, mert a benne lévő történet erősebb, mint a hozzá kapcsolt kiigazítás, és a sztorihoz tartozó, „Nem, ez nem igaz” feliratú sárga cetli idővel nyomtalanul eltűnik. * De visszatérve a négy bekezdéssel előbbi kérdésre: nem, a legendáktól a fent bemutatott, ijesztőnek tűnő példák ellenére sem kell félnünk, cáfolva és cáfolatlanul is jó társaink lehetnek. Ehhez csak az szükséges, hogy a történeteket ne pusztán memorizáljuk, hanem próbáljuk megérteni a kialakulásukat eredményező, mögöttes okokat is. Ha egy zavaros hátterű pamfletben előadott történet milliókat ösztönöz egy népcsoport kirekesztésére és megsemmisítésére, ha egy legendán felbuzdulva boltokat, termékeket bojkottálnak jóhiszemű állampolgárok és ártatlanokat lincselnek meg az utcán, ott a cselekedeteket kiváltó vagy erősítő szóbeszédek értelmezése elmaradt. Elemezve e történeteket azonban megismerhetjük saját félelmeinket és vágyainkat, azaz önmagunkat, illetve mások problémáit, s ezzel együtt a minket körülvevő világot. * Érdemes ezen felül azt is fejben tartani, hogy a történet, amit mesélünk, minden esetben mi magunk vagyunk, függetlenül attól, milyen képet szeretnénk sugározni a világnak. Aki egyszer megtanulta dekódolni a legendákat, tudni fogja, miről árulkodik a legártatlanabb arccal előadott vagy a közösségi oldalon csuklóból megosztott románozós, komcsizós, nácizós, zsidózós vagy éppen cigányozós rémlegenda. És a legszebb az egészben, hogy a módszer bizonyos tapasztalattal a zsebben már akkor is működik, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy legendáról vagy valós eseményről van szó. A szerző az urbanlegends.hu szerkesztője. □ CSÉMY KRISZTIÁN: Pozsony (Malomliget/ Mlynské nivy), városközpontterv, 2010 60
