Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez (tanulmány)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET

TÓTH LÁSZLÓ

Gyorsfénykép

a POZSONYI

MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS

TÖRTÉNETÉHEZ*

A történeti Magyarország 1918-1919-ben elcsatolt területeinek magyar nyelvű színjátszása - a kezdetektől máig, s a jövőre is érvényesen - a magyar színháztörténetnek természetes és elszakíthatatlan részét képezi. Érvényes ez a mai Szlovákia vonatkozásában, illetve ez utóbbit illetően mind az 1918 előtti játékszíni hagyományokra, mind a (cseh)szlovákiai magyar színjátszás 1918-1939, 1939-1945, valamint 1945/1948-1992 közti szakaszaira és az 1993. január 1-jén önálló államiságát (újra) elnyert Szlovák Köztársaság magyar (nyelvű) színházi kultúrájára (beleértve a műkedvelő színjátszást is). A magyar színház - történet-írás azonban - különösen a mai Szlovákia, vagyis a volt Felföld vonatkozásában - főleg 1918, majd 1945 után meglehetősen mostohán kezelte a szóban forgó területek, illetve az e területekre eső városok, települések magyar (nyelvű) játékszíni hagyományait, melyeknek máig hiányzik akár az egyes részeket, régiókat érintő, akár összefoglaló jellegű korszerű feldolgozásuk. S e hiányok akkor is szembetűnők, ha elfogadjuk Gajdó Tamás másfél évtizeddel ezelőtti, A színháztörténet-írás módszerei című korszakos tanulmányának kiinduló tételeit arról, hogy a magyar színháztörténet-írás „még ma is gyermekcipőben jár”, aminek okai nemcsak e sokféle területet - a politika- és társadalomtörténetet, művelődés-,

* A dolgozat a Magyar játékszíni hagyományok Pozsonyban 2. című kutatói terv részeként, az Agentúra Pacis Posonium Egyesület Pozsony város történetei című projektje keretében készült a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzeti kisebbségek kultúrája 2012 programja és Frideczky János támogatásával.

30