Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Gyáni Gábor: A város és az imaginárius történelem (tanulmány)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET mSmSBsasai GYÁN1 GÁBOR A VÁROS ÉS AZ IMAG1NÁRIUS TÖRTÉNELEM A történelem (emlékezete) teszi emlékezetessé a látogató számára Leuvent, a belga egyetemi kisvárost. A történelmi atmoszférát árasztó épített környezet ugyanakkor számos elméleti megfontolásra ösztönzi a nézelődő elemzőt. A város főtere, a Grote Markt szinte a megelevenedett múlt az ott álló csodálatos, a világ talán legcsodálatosabb városházájával, a székesegyházzal (Sint-Pieterskerk) és azzal a gótikus épülettel, ami valamikor kulturális célokat szolgált, ma a Nemzeti Bank székhelye. Mindez így együtt a megmerevedett, a múltat a jelenbe átmentő idő hamisítatlan élményével szolgál. Az alaposabb tájékozódás után be kell azonban látni, illuzórikusán van csupán jelen itt a régmúlt, hiszen: az 1487-ben épített és ma bankként szolgáló épület például olyan súlyosan megrongálódott a második világháborúban, hogy szinte teljesen újra kellett építeni, helyesebben visszaállították eredeti formájába. Hasonló sors érte a templomot is (erről a templom látogatói a hajóban kiállított fényképek alapján alkothatnak képet maguknak). Egyedül a városháza jeleníti meg a múltat úgy, ahogyan ténylegesen volt, persze csupán akkor, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy az épület homlokzatát benépesítő emberalakos szobrok sem feltétlenül mind „korabeli” alkotások, hanem folyamatosan kerültek mostani helyükre és, természetesen, szüntelenül restaurálják őket. Széttekintve a téren, a hely történelmi hangulatáról gondoskodó többi épület vitathatatlan újszerűsége pedig arról is nyomban megismerszik, hogy némelyik homlokzatán XX. századi évszám díszeleg építésének a dátumaként. Tovább növeli zavarunkat, hogy amikor elvetődünk a város egyik legnagyobb terére, az egyetemi könyvtár észak-olasz reneszánsz épülete fogad bennünket, az 8
