Irodalmi Szemle, 2013
2013/5 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Garajszki Margit: A nyelv által megszépített drámai valóság (a Szlovák Nemzeti Színház A Jurga testvérek című előadásáról)
ÍZLÉSEK ÉS POFONOK Garajszki MARG I T A NYE LV ÁLTAL MEGSZÉPÍTETT DRÁMAI VALÓSÁG* A Szlovák. Nemzeti Színház A JURGA TESTVÉREK CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL A Szlovák Nemzeti Színház egyik célkitűzése, hogy szisztematikusan bemutassa a kiemelkedő szlovák prózaírók immár klasszikusnak számító műveinek színpadi adaptációit. Peter Pavlač dramaturg és Ľubomír Vajdička rendező együttműködése ezen a téren nem új keletű, hiszen Martin Kukučín Ház a hegyoldalban és Božena Slančíková-Timrava Nagy boldogság című adaptációi pozitív kritikai visszhangot váltottak ki és közönségsikert arattak. A Jurga testvérek ezen korábbi munkák során összecsiszolódott alkotói csapat - ideértve nemcsak a rendezőt és a dramaturgot, hanem a díszlet- (Jozef Ciller) és jelmeztervezőt (Milan Čorba), valamint a zenei munkatársat (Peter Mankovecký) is - újabb darabja, amely bármiféle kísérletezés nélkül alkalmazza a korábban bevált művészi eljárásokat. A Vajdička - Pavlač alkotópáros saját bevallása szerint csak most fedezte fel magának Horváth prózáját, annak ellenére, hogy Hana Naglik már 2007-ben elkészítette a szerző Peter Jurga két asszonya című novellájának adaptációját, amely Jurgova Hana címmel Alena Lelková rendezésében az évente megrendezésre kerülő Nová dráma elnevezésű színházi versenyszemlén elnyerte a legjobb kortárs szlovák darabnak járó díjat. A Szlovák Nemzeti Színházban bemutatott A Jurga testvérek Ivan Horváth Ember az utcán (1928) című, öt részből álló novellaciklusának színpadi adaptációja, amelynek egyes részei: Mese Ján Jurgáról, A vándor Tomáš Jurga, Arne Jurga esküvője, Peter Jurga két asszonya, Ember az utcán. Ivan Horváth míves, poétikus nyelvezete a dekadencia, a szimbolizmus és a szecesz- szió melankóliájából építkezik, nem véletlen tehát, hogy Ady Endre A Halál rokona című versét idézi művében. Horváth nyelvezetének lázas tobzódása - a képszerűség eszközeinek felvonultatásával, asszociációk sorozatainak előidézésével - csak a lírához hasonlítható. Horváth prózája nem hízeleg, mégis tetszetős, nem akar szentimentális lenni, az olvasó mégis meghatódik. Az írónak, nem mindennapos élettapasztalatának és széles látókörének köszönhetően sikerült kilépnie a szlovák folklór és falusi kultúra determinánsaiból és beemel* Az előadás bemutatóját 2013. március 23-án tartották a Szlovák Nemzeti Színházban. 82