Irodalmi Szemle, 2013
2013/5 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - „Novaközi” állapotok. Beszélgetés Kálmán Gábor Nova című kötetéről
IZLESEK ES POFONOK a mendemondák tudója, akkor azoknak, akik elkerülnek a faluból, mert kiszakadtak, a története megszakad: ahogy egyébként a történetek szintjén valóban véget ér, de aztán egyes fejezetekben mégis róluk van szó, Urbanról, vagy akár a hegyekben bujkáló partizánról; tehát ott rálátunk ezekre a figurákra, akikre szerintem - ha a közösség élete a fontos - nem kéne. Ilyen értelemben szempont ez. Az is kérdés lehet, hogy van-e kitüntetett figura, hiszen vannak fontosabb meg kevésbé fontos szereplők. Vannak bizonyos szereplők, akiknek a gondolatait is tudjuk (Štrofeková), de például hiába lehet tudni, hogy fontos szerepe van Tomáš néninek, hogy talán ő az a bizonyos cigánylány, aki a szövegben felbukkan, igazából őhozzá mégsem megyünk közelebb. Ilyen értelemben nekem volt hiányérzetem. □ T. Zs. 2011-es könyvről van szó, tehát valószínűnek tartom, hogy egyikünk sem először olvasta most, a beszélgetésre készülvén. Nem tudom, mennyire rekonstruálható, hogy amikor először olvastuk, milyen előfeltevésekkel éltünk, mégis próbáljunk meg eljátszani a gondolattal, hogy anno a cím milyen értelmezési tartományt nyitott meg! Például mennyire volt világos számotokra, hogy a nova szőlő- és borfajta valóban létezik? ■ P. P. Én bevallom férfiasán, hogy nem ismertem, nem tudtam, hogy van ilyen, és inkább - a szó többféle konnotációja közül - az újdonságra gondoltam. Első lendületből végigolvastam úgy a kötetet, hogy nem tudtam biztosan, aztán pedig utánanéztem, és akkor az egy picit hozzátett az értékeléshez. Vagy inkább: eldöntötte az irányt. O B. A. Nekem inkább a szlovák tematika ugrott be, a szlávos hangzás miatt... Valami sejtésem volt, hallottam már a nováról, / | de úgy látszik, valamiért kiesett. Egyébként nekem Tarján Tamás kritikája,2 ami a Noé- történetre vezette vissza a Novát, a játékosabb etimológia mellett elég sokat hozzátesz a történet értelmezéséhez. ■ P. P. Múlt héten volt egy beszélgetés, amin a szerző is részt vett,3 és én ott tudtam meg, hogy eredetileg ő a Jasná Horká címet tervezte - ami annak a fiktív, de mégis létező, de mégis fiktív kis falunak a neve, ami egy kivételével az összes történet helyszíne. Szóval szerintem jó, hogy megtörtént ez a változás, a Nova cím igazán sokféle értelmezést megenged, itt is többféle interpretáció hangzott el, és tök jó, hogy mindenki máshogy közelítette meg. O B. A. Annál is inkább, mert ha Jasná Horká lett volna, senki nem mossa le a Sinistra körzet-es billogot a kötetről. Ha egy helyszínnek a neve van a címlapon, akkor az még tovább erősítette volna... • L. I. Zs. Néha elhangzik a könyvben, hogy ebben a faluban mindenki debilis, mert ezt a bort isszák - a cím mintha ezt hangsúlyozná. Közben viszont a kötet egésze számomra ingadozni látszik abban, hogy tényleg egy ultradebil falut akar-e megfesteni, vagy csak egyszerűen a vidéki, zsákfalusi lét átlagos unalmát. Sok fejezetben egyáltalán nem tűnnek nova-ká- rosultnak az alakok, nem is történik velük semmi, csak ülnek. Meg háborúznak, ha 2 Tarján Tamás: Faluhalál. Kálmán Gábor: Nova http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articl eID=320292&ctag=articlelist&iid=l 3 2013. január 15-én Kálmán Gábor és Grecsó Krisztián volt Benedek Anna és Tamás Zsuzsa vendége az Ellenlábas beszélgetéssorozatban Budapesten a Nyitott Műhelyben. 75
