Irodalmi Szemle, 2013

2013/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Erdélyi Margit: A mese mint sajátos műfaj (tanulmány)

HOL VOLT. HOL NEM VOLT

műmeséről van-e szó. Ismert tény, hogy a műmese több kognitív elemet használ, jobban megcélozza az intellektust, több információval szolgál, következésképp ezekben több reális elemet fedezünk majd fel. Hozzájárulnak elmélkedésünkhöz azok a vizsgálatok is, amelyek a mesék archetípusos mintázatát követve próbálnak választ adni arra, melyik szájhagyományozódó szövegből lesz mese. Marie-Louise von Franz mélylélektani szempontból, Jungra gyakran hivatkozva vizsgálódik, s a mese műfajával, a mesélés folyamatával, voltaképpen az epikai narráció születésével összefüggésben láttatja többek között a vallásnak és a vallási szokásoknak az életbe vetítését. A mese valós életre kötődése kapcsán kemény konklúziókat von le, ami - tudjuk - nem egyedi az irodalomban. A valóságtól való eltávolodás nem csupán egyéneket, hanem egész közösségeket is fenyegethet, bizonyos embercsoportok kollektiven elveszíthetik realitásérzéküket, ami az elbukásukhoz vezethet. A náci mozgalom történetében is ez a jelenség figyelhető meg. Von Franz szerint „Hosszú távon ez a sors vár minden hasonló mozgalomra: aktivistáik lassan elvesztik az őket körülvevő valóság érzékelésének képességét. Egyre kegyetlenebb eszközöket kell alkalmazniuk eszméik védelmében, s végül menthetetlenül tévútra sodródnak.”7 Ismerve a tömegpszichózis veszélyeit, többünkben automatikusan asszociálódik Karinthy Frigyes Barabbása is. E sajátos epikai narráció évszázadok hagyományait használja fel, mondhatni önmagába építi azokat, így is kapcsolódva a realitásra.

A mesék szövege mentális és emocionális kincsesbánya a gyermek olvasó részére,

7 von Franz, Marie-Louise: Archetípusos minták a mesében. Budapest, 1998, Édesvíz Kiadó. 79.

a felnőtt olvasó ismeretbővítése érdekében, illetve olykor szórakozásként/szórakozta- tásként olvassa őket. Mint minden irodalmi műnek, így a mesének is alapvető dichotómiája az esztétikum és etikum érvényesítése. E dichotómia didaktikai vetü- lete pedig, hogy mind az irodalomra, mind pedig az irodalommal történő tanítást/ne- velést meg akarjuk oldani. Ez utóbbi gondolatokjegyében igyekszünk néhány - általunk fontosnak vélt - ismeretet hangsúlyos helyzetbe hozni.

A mese tehát ősrégi epikai narráció, az epikai műnem olykor verses, de jobbára prózában írt tartozéka. Rendre vizsgáljuk mint létértelmezést, kulturális jelenséget, irodalmi stílust, műfajt és típust vagy nyelvi-stilisztikai kreációt. Definiálhatatlanságára ráerősít az is, hogy rendkívül változatos epikum. Jellemzője, hogy- tükrözi az emberiség kultúrtörténeti gondolkodásmódját, világszemléletét;- a racionális megismerés határain túl a transzcendensről is képes tanítást nyújtani;- társadalomtörténeti/mentalitástörténeti állapotok leírásait nyújtja;- pszichoanalitikai/szemantikai vizsgálatok állandó korpusza;- vallás- és mitológiatörténeti szempontú vizsgálódásait egyaránt prezentálják;- tartalmi/formai alakzatait kezdetben nem az írásbeliség, hanem a szájhagyomány ápolta;- lételméleti kérdései filozófiai indítta- tásúak, sajátos esztétikuma irodalomművészetet teremt, morális rendezettsége pszichológiák és pedagógiák bázisa.

Az általunk nyomatékosított kutatási területekre az irodalomtanítás módszertanának különösen érdemes odafigyelnie. A mese exegézisét választottuk dolgozatunk címéül, vizsgálódásunk összefüggésrend45