Irodalmi Szemle, 2013
2013/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Z. Németh István: Bukfencek; Kalózvers; A jégmadár éneke (versek)
HOL VOLT, HOL NEM VOLT KA LÓ ZVE RS Szelíd ember a kalóz, de hogy ha csak vakaróz’, mert amikor szeme viszket, ipszilont nem lát, csak ikszet, és amikor füle viszket, hallja száradni a gipszet, és amikor szája viszket, húst nem enne ő, csak csipszet. Bátor ember a kalóz, vitorlával takaróz’, és amikor lába reszket, odébbrúg egy fakeresztet, és amikor szája reszket, szörnyű hangot kieresztget, és amikor keze reszket... inkább ne várjad te ezt meg! A JÉGMADÁR ÉNEKE A tél szeme kék acél, orra tűzpiros virág, haja jég és hópehely, hangja roppanó faág. Szélsüvítés hangja, halld, ha felmérged, úgy szerez dermesztő szimfóniát, jéggyönggyel felékszerez. Ne gondold, hogy kincsre lelsz, dermedt lelkek gömbje mind. Emeli kék ujjait, kiáltanál - csöndre int. Akkor lesz elégedett, ha a szó belédfagyott. Hóba írja, úgy üzen: „Az erősebb én vagyok!” 32
