Irodalmi Szemle, 2013
2013/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Molnár Miklós: Rövidkék és hosszabbkák (kisprózák)
HOL VOLT. HOL. NEM VOLT MOLNÁR MIKLÓS 3 RÖVIDKÉK ÉS HOSSZABB KÁK Országok rongya R ongyszedő cigányok alföldi hetivásárokon a puszta földre, kis halmokba pakolják a világon mindenünnen összeszedett feslett, viseltes ruhadarabokat, és kupaconként árulják: ennyi meg ennyi forint egy kupac, ragadja meg az alkalmat és a szerencséjét! A kupec, aki kipakolja az egybehappolt himihumit: kalandor, de aki kúpászkodik a kupec kupacában, kalandor nemkülönben: ragadós alkalmat keres, hogy megcsinálja a szerencséjét, bagóért jusson olyan kelméhez, melybe - kupacból menekített varázsjelmezbe - önmagát vagy mást belebújtatva, eljuthat oda, ahol sohasem járt még: rálelhet a kiútra, az írás előtti ártatlanságra. A kupacban csupa kétes eredetű holmi leledzik. Bárhonnan és bármiképp belekerülhet, szemétdombról, kukából, hajófenékről, kifosztott királyi sírboltból, megmarkecolt részegről, színházi kelléktárból, kótyavetyére bocsátott halotti hagyatékból, múzeumból, sekrestyéből, kávéházi fogasról, a Bhagavad Gítából, a Legenda aureából, nukleáris temetőből, öregapánk naplójából, öreganyánk térde kalácsából. Gyanús, kideríthetetlen történetű, szakadozott, teleizzadt, hányadékos, vérfoltos, ondópecsétes, lepedékes condrák. Szájak betömésére, fojtogatásra, borogatásra, szennyeződések eltüntetésére, megölt csecsemő bebugyolálására, menedékzugba vackolódásra, fűtésre, tépésre, elfüggönyözésre, tömítésre, vérfölitatásra, verítéktörlésre való holmi. KisilabizáT hatatlan rongyok. Országok rongya, írás a neved. Ha jól belegondolok Ha jól belegondolok, megbocsátón hagyva, hogy jóváírja magát a múltam, mérhetetlenül gazdag és szinte mennyeien boldog gyerekkorom volt, bár időnként cefetül mozgalmas. Jó nevelésemről leginkább háziállatok gondoskodtak: csirkék, kacsák, pulykák, bivalyok, lovak, tehenek, juhok, kecskék, kutyák, macskák. Virágok és fák, a kert és az erdő lényei avattak be az élet értelmébe; szitakötők, cserebogarak, csigák, hangyák, gyíkok, siklók, viperák, borzok, nyulak, sünök, rókák, szarvasok, meg százféle madár. Minden élőlény a testvérem volt, a tollas állatok, a kétlábúak, a négylábúak, nagyok és parányiak, a nyolclábúak, a tizenkét lábúak, a százlábúak, minden, ami a földön kúszik, a levegőben repül vagy a víz alatt él. Kertünk egyik-másik fája többre tanított meg, mint amire bármilyen „guru”, nevelő vagy tankönyv valaha is megtaníthat. Soha nem fogom elfelejteni a gyerekkorom felett őrt álló nemes fenyőfákat, meg azokat a nagylelkű diófákat, amelyektől barátságot, búvóhelyet és táplálékot kaptam. Megszámlál12
