Irodalmi Szemle, 2013
2013/4 - Brutovszky Gabriella: „Ha szívemből kolbászt töltenének” (tanulmány)
14 Két magyaros nóta című verse. 15 Például a költőnő Nincs új üzenet (2010) című kötete, melynek kötetkompozíciója, tematikája és stílusjegyei is középkori hagyományra épülnek, hasonlóképpen az Irgalmasvérnő (2006) című kötet középkori halálmotívuma, miszticizmusa és vágáns betétei. 16 Csejk Miklós interjúja a költőnővel: http://cultura.hu/kultu- ra/nem-szabad-a-verseket- tulnoveszteni-a-pillanaton/ . 17 A költőnő versfelolvasása (Két magyaros nóta) a Klubrádióban: mindmáig él a fejünkben, és nehezen tudunk tőle elvonatkoztatni. Milyen formában rehabilitálható egy ilyen kényes és gyakorta túlinterpretált költészet? Megőrizhető-e a kuruc tárgyú alkalmi-politikai költészet hagyománya (poétikai jegyei) a kortárs irodalomban, és ha igen, milyen módon? A válaszadásra a továbbiakban teszünk kísérletet. Kiss Judit Ágnes költészete a hagyományos formák tükrében Kiss Judit Ágnes költészete számos olyan műfaj hagyományát próbálja újrateremteni, amely a régi, illetve a kora újkori irodalomból ismert számunkra. Ilyen például a középkori haláltánc,12 a reneszánsz katonadal,13 vagy éppen a barokk költészet alkalmi-politikai regiszterébe tartozó kuruc tárgyú költészet.14 A versek tematikája, stílusjegyei, illetve kompozíciója is a költőnő régi formák ,15 hagyományok iránti vonzódását tükrözi. Egyik interjújában így vall a középkor iránti vonzalmáról: „Sokan mondták már az első kötetem óta, hogy nagyon középkori, amiket írok. A test, nálam vagy erotikus tárgy, vagy a pusztulás és rohadás megtestesítője. Memento mori, vagyis emlékezzünk arra, hogy halandóak vagyunk. De nincs ezen semmi szégyellni való. A középkori emberek még tudták, még ki merték mondani. Vannak korok, amelyek úgy tesznek, mintha a halál nem lenne. A mi korunk is ilyen.”16 Kiss Judit Ágnes verseiben az újraírás folyamata egy izgalmas és meglepetésekben gazdag költészetet teremt. Költészete nem politikai költészet (és közéleti verseit sem sorolnám a politikai költemények közé), annak ellenére, hogy számos közéleti versének politikai kontextusa egyértelműen behatárolható. A versek poétikai eszköztára, a szövegek minimalizmusa, hétköznapisága, üde, könnyed stílusa, nyers humora, a lírai szubjektum szerepjátékai és (ön)iróniája mind egy sajátos költészetet teremt (mely túlmutat a politikai kategórián). A költőnő számára a hagyományosabb költői forma lehetőségek tárházaként van jelen különböző költői megszólalásmódokat generálva, melyeken
