Irodalmi Szemle, 2013

2013/4 - Haklik Norbert: Az író, a regényhős és a Titkos Krónikás (tanulmány)

előtt (216.). Amikor a magyarországi titkosrendőrség ellene elkövetett merényletkísérlete után Dé a neuburgi kórházban fekszik, a felépülését váró Búbáj10 telefonhívást kap Kabdebótól, aki Jászi Oszkárnak a Dunai Egyesült Államokról szóló műve után érdeklődne a sérülése előtt antikváriusként dolgozó főhősnél (423.). A trilógia záró kötetében pedig a szerző felidéz egy olvasói levelet, amelyet Kabdebó Tamás közölt a londoni Timesban, s amelyben azt kezdeményezi, a csillagos-sávos lobogó mellett az Egyesült Nemzetek zászlaját is tűzzék ki a Holdon (607.). A folyamregény harmadik szakaszában kulcsszerephez jutó római katolikus román pap, Titus Groza - Petru Groza miniszterelnök unokaöccse - még Budapestről, orvostanhallgató korából ismeri Kabdebót (724.), akit majd Dé fia, Gyúró visz át ladikban a Duna túlpartjára (754.). Évekkel (és két fejezettel) később ismét találkoznak ők ketten: Kabdebó Tamás öccsével, Péterrel kanalazza a halászlevet a dunahalmi zátonyon, amikor is Gyúró és Bia átadják nekik a Duna-kör szórólapját, amely a bős-nagymarosi vízlépcső-beruházás leállítását követeli (804.).

Kabdebó Tamás tehát következetesen, időről időre megjelenik a regényben mellékszereplőként. A szerző ezáltal is kihangsúlyozza, hogy a főhős Dé - Szendrő József sorsa és Kabdebó Tamás életútja csak kivételes alkalmakkor keresztezik egymást, tehát tévedés volna a Danubius Danubia kapcsán önéletrajziságról beszélni. A regényírói eljárás szerepe azonban nem merül ki csupán ennyiben. Gondoljunk bele ugyanis: ha Kabdebó csupán esetenként és csakis érintőlegesen vesz részt a regény cselekményében, akkor - mivel nem ismerheti a benne szereplő történéseket - annak nemcsak a főhőse, hanem egyúttal közvetlen, homodiegetikus elbeszélője sem lehet. Ráadásul Kabdebó mintha kínosan ügyelne arra, hogy önmagát sohasem írói minőségében, hanem például mellúszó sporttársként, történészhallgatóként, vagy a Gyúró csónakjába kéredzkedő utasként jelenítse meg. A szerző már idézett esszéjében is felhívja a figyel met a regénybeli Kabdebó „civil” mivoltára: „...korunk áramlatai közül a posztmodern megkísérelte a szerző kiiktatását, szerénységem megkísérli a szerző szerzősége előtti köznapi személyének beiktatását.”" Mindez elke10 Álmos Erzsébetet szerelme, Szendrő József szólítja következetesen Bűbájnak. Az ’56-os forradalom és Szendrő József azt követő bujdosásának leírásától kezdődően azonban a szerző attól függően szerepelteti Bűbáj, il letve Búbáj néven, hogy a család sorsának éppen aktuális alakulása örömmel, vagy komorsággal tölti el a hősnőt: „...először írta volna alá Bűbájként a nevét, de a sors az ű-ről lelopta az ékezet felét: Búbáj lett” (63.). E tanulmányban Bűbáj- Búbáj mindig azzal a becenévvel jelenik meg, amellyel a hivatkozott szövegszakaszban szerepel.

11 Kabdebó Tamás: Tanú a regényben, regényeimben.