Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)

kus rendszernek megfelelően. A hang megértéséhez szükséges bizonyos fajta tudás, amely a marginalizált társadalmi csoportok, esetünkben a nők tudása, s amely a társadalmi konvenciók megkérdőjelezésére, újraértelmezésére is alkalmas. A szöveg értelmezése olyan tevékenység, melyet többek között más kritikai diszkurzusok és más ideológiák keltenek életre, többek között a nemi különbség is

.32

A női szövegek jellemzője a hagyományos női szerepekkel kapcsolatos tevékenységeken keresztüli jellemzés, s a női szubjektum ilyetén konstruálása. A varrás, a kézimunka módjának és milyenségének (minőségének) leírása, ehhez kapcsolódva pedig a házimunkák elvégzése, mint a mosás, a főzés, a bevásárlás (Hanna egy varrószalonban dolgozik, és otthon is kézimunkázik, ebből tartja el magát és bátyját). A hétköznapi tevékenységek beemelése az irodalmi szövegbe szintén az önazonos női szubjektum megalkotásának folyamatát érzékelteti.

A varrás jelentésértékét Veronica Porumbau, román írónő, Berde Mária Tüzes kemencéjének fordítója toldja meg annak a női szerzőre vonatkozó értékelésével:

„Berde Máriának ez a legasszonyibb alkotása, a szónak nem lefokozó, hanem legteljesebb értelmében. S nem is csak azért, mert hősei nők, hanem mert a mű érdes alapszövetét súlyos hímzésként borítják az oly sokszori vérontás, világégés sújtotta századunk színváltásai között élő nő örök nagy kérdései. (...) Az egyéni, asszonyi szenvedélyeket felfokozza a háború tüzes kemencéje, miáltal a regény egyben messzehangzó állás- foglalás az emberség, a nő teljes elismerése mellett

.”33

Hanna alakja a marginalizált női szubjektum megalkotásának olyan példája, amely előre meghatározottságából kiindulva, a jelent átmeneti állapotnak tekintve, a jövőbe vetítve valósul meg. A női énkép tehát nem egy önmegvalósító, önazonos szubjektumfelfogásban, hanem a következő nemzedéket is tekintetbe véve fogalmazódik meg. Hanna vállalja ugyan a szégyent, a lányanyaságot, ám társadalmi helyzete ezáltal nem változik meg. A jövőben remélt változásokat gyermeke sorsában véli megvalósulni.

32 Bauer, Dale A gender Bahtyin karneváljában. In Séllei Nóra (szerk.): A feminizmus találkozásai a posztmodernnel. Debrecen, 2005, Csokonai. 190-191.

33 Idézi Molnár Szabolcs: Berde Mária. 154.

81