Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - N. Tóth Anikó: Mencike belevág (novella)

lassúbb, gyakran megtorpanó, ellenpontozott ritmusú ujjgyakorlatát. Vagy ha ügyfél érkezett. Esélye sem volt Márti asztalához lépni, Mencike már belépéskor úgy ráförmedt, hogy csaknem elfelejtette, mi járatban van, s legszívesebben rögtön kihátrált volna. Az oldalról sugárzó Márti-mosoly hatására rendszerint azért összeszedte magát mindenki. Csupán az igazgatóról pergett le a mosoly is, a nyers szolgálatkészség is.

Mencike rendezett családban, kertes házban élt. Férje tisztességesen keresett a cégnél, és már házasságuk hajnalán sikerrel megszabadult ivócimboráitól. Legalábbis Mencike tudomása szerint. A valóságban azonban egészen komoly összegek vándoroltak a házassági évfordulóra Mencikétől kapott sötétszürke bőr tárcából a Hét Hárs kasszájába. A haverok nagy megelégedésére. Kalmi leleményességét bizonyítja, hogy a Mencike által diktált szigorú napirenden mindig talált rést, hogy szenvedélyének hódolhasson. Ahogy Menőikének is kénytelen volt nyilvánosan hódolatát tenni, nap mint nap háromnegyed háromtól háromig az irodában. Abban reménykedve, hogy a gyors egymásutánban elszívott két-három cigaretta majd semlegesíti a körte- vagy szilvapálinka és a sör kevercsét a leheletében, amikor muszájpuszit nyom Mencike dús arcára. Szerencséjére Mencike szaglása az évek során jelentősen romlott, legalábbis ezzel magyarázta a rendszeresen elmaradó rosszallást, korholást, sőt ledorongolást. A férj mellett Mencike két középiskolás gyerekről gondoskodott, kitűnő tanulók, élsportolók, udvarias csevegők, anyai intelmeket és parancsokat szorgalmasan lesők. Mencike büszkeségei. Vízkék szeme fényei.

Márti rendezetlen családban, nagymamája kertes házában élt. Ötéves lánya szerelemgyerek, az apa személye bizonytalan, három gyanúsított is akadt. Ráadásul mindhármukra hasonlított egy kicsit. Végül egy negyedik beleszeretett, feleségül vette. De nem tudott élni vele, gyakran hetekre eltűnt. Márti mindig szívesen hitte, hogy örökre, és örömest szóba elegyedett bárkivel. A fűvel-fával elegyedés és pikáns folytatása szóbeszéd tárgya volt, bár Márti alaposan megválogatta, ki hajolhat bele a hajába.

Egy baljós délelőtt az aranybarna haj választékára vaskos árnyék csapódott.

Három-négy gyors villanás követte.

Márti nem érzett fájdalmat.

Pedig gyerekkorában betegesen félt a borbélytól. Akkor még így nevezték a fodrászt.

Aranybarna tincsek lógtak le az asztalról. Néhány hosszú hajszál az írógép betűket tartó karjai közé kúszott. Baloldalt laza loknik menekültek a szék alatt. Jobboldalt derékig érő ragyogás.

Márti a látszat ellenére nem volt punk.

Mencikét szemlátomást nem zaklatta fel az előre megfontolt szándékból következő tett. Az ollót a táskájába rakta. Kimért mozdulatokkal lesöprögette a sötétkék szoknyáról az odatapadt hosszabb-rövidebb hajszálakat. Majd visszaült az asztala mögé, és Consul márkájú írógépén a megszokottnál valamivel halkabb, de érezhetően elége-