Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Nadežda Lindovská: Nyina Nyikolajevna Szadur: Egy csodálatos eurázsiai a modern orosz irodalomban (portré)

szükségessége hozta közel. így történhetett, hogy a realista szovjet drámaíró a XX. és XXI. század fordulójának, ti. a Szovjetunió szétesése és megsemmisülése korszakának talán a legmisztikusabb orosz drámaíróját nevelte ki. Nyina Szadur Rozovot ex post az ő Vergiliusának nevezte, aki keresztülvezette a korszak hivatalos és alternatív művészeti terein, és életének értékes részévé vált.

Nyina Szadur müveinek olvasásakor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy határozottan nem egy író javasasszonyról, boszorkáról vagy gyakorló ezoterikusról van szó. A szerző ugyanis érzékeli és alkotásaiban megjeleníti a világ metafizikai, mágikus, irracionális kiterjedését, de mindemellett élesen elhatárolja magát a mágiától és a mágikus manipulációk propagálásától. Szadur azt vallja: „Félek a mágia szakirodalmától. Félek, mert az boszorkányság. A népmese teljesen más eset. De a speciálisan boszorkányságról szóló könyvek rettentő veszélyesek, és ez ráadásul bűn is. Éppen ez tette tönkre a kiváló osztrák írót, Gusztáv Meyrinket is. Nagyon tehetséges volt, de szakmai szinten foglalkozott mágiával, és ez a regényein is látszik. Engem ezekben a dolgokban a művészet érdekel. Meg tudom sejteni, mikor ír a mágus, aki a mágia szabályaihoz kötődik, nem pedig a művészet szabályaihoz. Először is, ez rettenetes, másodszor pedig megfolytja a tehetséget. (...) Ami pedig a mágia és a művészet közötti kapcsolatot illeti - nálam ez a kapcsolat intuitív. Nem szeretem a varázslást. Ez bűn, ez művészet, ez mágia. De néha írás közben intuitíven rá- érzek, hogyan működnek bizonyos pillanatok az igazi mágiában. Ez valamiféle genetikus emlékezet. Felhasználom például a zöld füst motívumát, később pedig megtudom, hogy ez a Sátán jelképe.”1

A genetikus emlékezet említése nem véletlen. Nyina Szadur maga a megelevenedett szibériai multikulturalizmus. Családfájában az orosz észak őslakosainak sámáni hagyománya, szellemisége keveredik az orosz pravoszlávság sztaroveri szektájának visszhangjával [Sztaroveri vagy „óhitűek” - Nikon pátriárka egyházi reformjainak hatására szakadtak ki a hivatalos Orosz Ortodox Egyházból a XVII. század második felében. - A ford. megj.]. Nyina anyja az orosz nyelv és irodalom tanára volt, apja költészettel foglalkozott, Nyikolaj Perevalov álnév alatt publikált, és tagja volt a szovjet írók egyesületének is. Udmurt volt, vagyis az északkeleti Urál területén élő egyik finnugor nyelvcsoport leszármazottja. Az antropológusok az udmurtokat az európai faj uráli ágához sorolják, a mongoloid rassz bizonyos jegyeivel. Az udmurtok sokáig nem vették fel a kereszténységet, pogányok maradtak, az erdők emberei, akik a Természet Anyát tisztelték. Nyina gyermekkorában spontánul szerette a fákat és az állatokat, meg volt győződve arról, hogy körülötte mindennek lelke van. Intuitíven úgy viselkedett, mint a sámáni kultúra gyermeke.

Az orosz származási vonalról, az anyja oldaláról, Nyina Szadur ezt mondja: „Az ükapám sztaroverec volt. Ez egy nagyon szigorú szekta volt, Protopop Awakum is közéjük tartozott például. [Protopop Awakum - az óhitűek későbbi vezetője, Szibériába száműzték. - A ford, megj.] Hogy hitüket megtarthassák, hajlandóak voltak bármilyen kínzásnak

' Silný pocit ireálnosti sveta. Rozhovor jany /uránovej, Nadeždy Lindovskej, Evy Maliti a Oľgy Ruppeldtovej s NINOU SADUR. In Rozhovory Aspektu z rokov 1993 - 1998. Bratislava, 1998, Aspekt, 296.