Irodalmi Szemle, 2013

2013/2 - ELSÜLLYEDT MŰVEK - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák III. Disznóölés, avagy Bachus, a rendszer ellensége (tanulmány)

ELSÜLLYEDT MŰVEK ben köszön vissza - ugyanaz az egyenes arányos­ság jelenik meg mindkettőben: minél inkább a földi világba süllyed, annál inkább veszti el spirituális vagy varázserejét. A megalázás, a lemeztelenítés, a szenvedés útja az, amit Bachus trónusától az ágyáig megtesz. Ha a létbe vetett én tragédiájaként értel­mezzük az ember teremtését, vagy a lázadó Lucifer, esetleg Prométheusz levettetését, akkor a Bachus a létbe vetett én komédiája lehetne. A korrumpált, érdek- és fogyasztáscentrikus ha­talmi mechanizmus úgy jelenik meg a darabban, mint a 60-as évek abszurd paraboladrámáiban, mondjuk Mrožeknél, vagy Az ablakmosót író Mé­szölynél. Ebben a hierarchiarendszerben mindenki a maga szerepét játssza. Mercurius, a sótlan hivatalnok idézi be Bachust. A hatalom szolgálója is meg van félemlítve: „Véled való beszédemet kötelességem nem engedi, sem pedig mivoltod nem érdemli.” Az I/3-ban Jupiter előadja a vádbeszédet. Pontosabban olyan politikai gyülöletbeszédet, melynek retoriká­ja Hitlert és némely mai közép-kelet-európai politi­kust is megidéz. A Perben pedig ugyanez tükröző­dik gyakorlati szinten: a jókat meggyőzik (Mars), az eddig elnyomott gyűlölködőket - akik most felperessé válhatnak - felkarolják (Neptunus), a megalázkodókat, kegyelemért könyörgőket (Pluto) pedig kikosarazzák. Ebben a játszmában mindenkit saját (hatalmi) érdek(érvényesítés)e vezet, még a szentimentális szövegáriában kegyelmet kérő Plútót is. Egyedül a „poklok istene” hivatkozik a szeretet törvényére („Szerelmes bátyám, ha a testvéri sze­retetnek csak egy szikrája vagyon szívedben...”). Persze Pluto sem önmagával, csupán érdekével azonos - tehát képmutató: „Ha Bachust istenségé­tül megfosztod, nemde nem pókhálódzni fognak a bordélházak, a táncpaloták, bézárattatnak a korcs­mák és Baál-házak, amelyek minémü gyarapodásá­ra voltak pokolbéli birodalmamnak, minden tudja.” Egyedül Apollónak nincs érdeke, érdektelensége közöny is, ám végül Bachusnak őt sem sikerül meg­győznie - behódol a hatalomnak. Ariadna, a feleség, 82

Next

/
Thumbnails
Contents