Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - HÍD KÖR - Lábadi Lénárd: Barlangrajzok a posztmodernben (Sagmeister Peity Laura munkáiról)
BARLANG RAJ ZO K A POSZTMODERNBEN A Nagyapáti Kukac Péter-díjas Sag- meister Peity Laura legújabb festménysorozata a sziváci Szenteleky Napokon került bemutatásra. A kiállítást Ninkov Kovácsev Olga művészettörténész nyitotta meg, és elmondása szerint a képek művészi színvonala kellő figyelmet és elismerést érdemel, mint ahogy a festő korábbi alkotótevékenysége is. Hangsúlyozta, hogy a fiatal alkotó műveit egyebek mellett a finoman nőies látásmód, a rózsaszín különleges árnyalatainak gyakori használata és az anyagfestészethez közelítő stílusa teszi egyedivé. A sziváci Szenteleky Művelődési Házban olyan, nemzetközileg is elismert vajdasági magyar művészek állítottak már ki, mint Hangya András, Sáfrány Imre, Maurits Ferenc, Csernik Attila, Benes József, Penovác Endre, Lennert Géza és olyan ígéretes fiatalok, mint Molnár Edvárd, Antal László, Bakos Anita, Gubik Korina vagy Jelasity Szilvia. A Szenteleky Napoknak így nagy képzőművészeti hagyománya alapozódott meg az évek folyamán. Sagmeister Peity Laura 19 festményből állított össze egy egységes sorozatot, amelynek komponensei szoros motivikus összefüggésben állnak egymással. Képein macskák, halak, árnyszerű varjak, bikák és baglyok jelennek meg, tehát a számunkra sem ismeretlen élővilágot teremti újra egy sajátosan metafizikai univerzumban. A tárlat keretein belül kolosszális ellentétek mutatkoznak meg. A sötét és földszínű varjak, valamint az iszapszínű halak mellett megjelenik egy szép, kerekded és nőiesen rózsaszín gránátalma. Eleinte szemet szúrt, hogy a festőnő ilyen éles kontrasztokat állít fel a képein. A tárlat képeinek felén a macska, mint a nőiesség örökös szimbóluma áll, a másikon pedig a bika, amely a férfiasság archaikus és elemi jelképe. A legtöbb alkotásán a barna, sárga, fekete és néhol a kék szín dominál. A rózsaszín két helyen jelenik meg. Elsőként a már említett Gránátalma című képen, de a Macskákon is, amelyben a játszadozó állatok fölötti terítő ornamentumát rózsaszín szívek alkotják. Különös technikát használ a gyümölcsöt ábrázoló kép esetében, amelyet már korábbi kreációin is megfigyelhettünk. A kompozíció némely részén az alkotó hagyja szabadon szétfolyni a festéket, és ezzel akvarellszerű hatást tud kelteni. Nagy, puha és általában rózsaszín emberalakjai esetében is észrevehető e technika használata az ábrázolt test körvonalain belül. Legújabb képei között a halmotívumokon is megjelenik ez a képzőművészeti megoldás. Vízi élőlényeit mindig felülről ábrázolja, ezzel is hangsúlyozva az áramvonalas test dinai rikusságát. A festő nőies színkezelését értelmezve, Vajdaságban már majdnem annyira ösz- szekötötték a nevét az általa használt rózsaszínnel, mint Van Goghét a sárgával. A Bika című képe egyébként nem egyedülálló az opusában, ugyanis az alkotás egy sorozat része, amelynek ha50 LÁBADI lénárd