Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - HÍD KÖR - Benedek Miklós: Madaras; Táltos; Délután (versek)
HÍD KÖR D É L U TÁ N nem kértem a húsból elég volt az a lágy máz ami a sütés után a felszínén maradt meg néhány falat a főzelékből azt is szigorúan apa tányérjából és utána a megérdemelt alvás már ha találtam valakit aki elsötétíti a szobát mert a beszűrődő fény nem hagyott nyugton a fülembe sugdosott mocskos szavakat ismételgetett ami nevetésre ingerelt a takarót ilyenkor a fejemre húztam és a fenyőkre gondoltam azokra a fenyőkre amelyek elpusztultak mert nem árnyékoltuk be őket és azt hittem én is ilyen vagyok és ezért szeretek a málnabokrok között meghúzódni ahol erdeigyümölcstea-illat terjeng és megszáradt kutyaszar van a földön meg csönd és hűvös és itt aludtam el úgy vittek be innen hogy apám karjában aludtam de a szobában egyből felébredtem mert a redőnyök résein a párnámra tűzött a nap ezután már nem tudtam újból elaludni csak forgolódtam néhány percig majd kirohantam az udvarra a csontokkal amelyeket a kutyák a málnabokrok közé vittek s morogtak közben ijesztően 30
