Irodalmi Szemle, 2013

2013/2 - HÍD KÖR - Fekete I. Alfonz: Vitéz László farsangol (próza)

HÍD KÖR

Elhagyva az utcát, amit térdig beborított a hó, kiértek a főtérre, ahol egy túlméretezett színpadon egy otrombán összeeszkábált szék állt. Rajta egy girhes alak ücsörgött. Cingár teste elveszett a bőrökben, amikbe öltözött. László elkezdett mindenfelé tekingetni, segítséget remélve. A teret kiürítették, egyetlen máglya égett mindössze. A leghosszabb bajszú busó kilépett a gyűrűből, fejet hajtott, majd miután a sovány intett, hogy közelebb jöhet, felment hozzá. Féltérdre ereszkedve suttogott, a sovány bólogatott, majd felállt. Kötőtű karjait összefonta maga előtt.- Hogy merészeled megszegni a törvényeimet? - szegezte a kérdést László torkának.- ?ygav ik gém eT- Cibere vajdának hívnak, én uralkodók itt.- Ijjufp sé jjufp ,jufP ľtsevel a tza detzőf et ,jjuF - utálkozott László.- Elég! - mennydörögte volna, de csak cincogásra futotta gyufásskatulya méretű mellkasából.- ľinlánisc melev gém lándut tim naygU- Amit csak akarok! - ravaszkodott Cibere vajda. - Itt én vagyok az úr.- .delev norúh yge kölüdnep men naygu nÉ - nyelvelt Vitéz László.

Tülekedés támadt a tér bejáratánál. Egy lassan mozgó gömböc tört utat magának, egy fejjel magasodott ki a tömegből, a legmagasabb busó is eltörpült mellette. Szilvásgombócszerű fején egy hosszanti vágás éktelenkedett, amiből a következő hullott ki, hangos fújtatások közepette:- Ácsi!- Á, a minden hájjal megkent Konc király, rég láttunk errefelé! - vetette oda mézes- mázosan Cibere vajda.

Konc király megtörölte zsírtól gyöngyöző homlokát, elővett egy rúd kolbászt, majd harapás közben szólt foghegyről:- Küzdeni jöttem!- Jó helyre jöttél - vigyorgott nyitott szájjal a Vajda.

Kedves kis pajtikák, az, hogy vajon mi fog történni a Király és a Vajda között, valamint Vitéz László visszakapja-e a nyelvét, illetve kiszabadul-e a fogságból, az csak a következő mesémben fog kiderülni, kívánok szép jó éjszakát, aludjatok jól, álmodjatok szépeket!

28